TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 63.738,05 Ft (tonna)
Napraforgómag: 139.787,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 57.469,20 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 52.667,06 Ft (tonna)
Repcemag: 154.021,93 Ft (tonna)
Full-fat szója: 209.053,63 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 645 Ft
Benzin ára: 641 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 395,83000
USD: 367,33000
CHF: 405,35000
GBP: 462,58000
Hirdetés

A feladatok központjában

Növényvédelem - 2016.02.01

Földesi István a Békés Megyei Növényvédő Kamara elnöke, a Kamut-Gyúrpusztai Mezőgazdasági Szolgáltató Kft. vezetője és egyben vállalkozó is. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara 2015. november 11-én Budapesten rendezte meg X. Növényorvosi Napját, amelyen Földesi István kamarai kitüntetésben részesült, és „Kiváló Növényorvos aranygyűrűt” kapott. Ennek kapcsán munkájáról, eredményeiről, céljairól, a szakma fontos kérdéseiről, kihívásairól beszélgettünk.

– Hogyan érintette önt, számított-e a kitüntetésre?
– Teljesen meglepett, nem számítottam rá.

– Mit emelne ki a kitüntetés kapcsán a munkásságából, szakmai múltjából?
– Egy gondolatot engedjen meg a kezdetekről. A gödöllői egyetemen végeztem 1985-ben általános agrármérnökként, a szak a növénytermesztés, az állattenyésztés és a mezőgazdasági vállalatok vezetése tekintetében adott képesítést. A növényvédelmi szakmérnöki végzettséget 1991–92-ben Keszthelyen szereztem meg. Visszatérve a kérdésére, egy kis térségben, Kamuton koordinálom a termelőket, a termelői munkát a rendszerváltás óta. Kamut a Mezőberény, Békéscsaba és Kondoros közötti háromszögben helyezkedik el. Munkámat a Béke TSz-ben kezdtem 1985-ben, időközben elvégeztem a szakmérnöki képzést. 1992–1999 között voltam az átalakult Béke Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. Növénytermesztési integrációt próbáltunk megvalósítani, a szövetkezet tagjai és az új gazdálkodók is részt vettek benne. 1999-ben elkerültem a szövetkezettől, amelyet aztán felszámoltak. Azt az integrációt, amelyet a szövetkezetben elkezdtünk, próbáltuk úgy továbbvinni, hogy 2001–2003-ban kft.-ket alapítottunk, amelyekben az öntözést, szárítást, tisztítást, raktározást és a zöldségtermesztés szervezését folytatjuk. Én irányítom ezeket, központi személyiség vagyok, aki növényvédős is, cégvezető is, és bizonyos fokig gépi szolgáltatást is folytatok. Feladatom a kamuti és Kamut környéki termelők szervezése, segítése abban, hogy a hűtőiparhoz, a konzerviparhoz alapanyagokat termeljünk. Hat éve lettem a Békés megyei kamara elnöke. A tevékenységem nagy része Kamuthoz kötődik, és a növényvédelemben, valamint a termelésszervezésben jelentkezik.

– Eddigi eredményei közül mire a legbüszkébb?

– Egyrészt a kamuti tevékenységgel kapcsolatban büszke vagyok arra, amit a termelésszervezésben elértem, például a zöldbab-, a hagyma- és a paradicsom-termesztésben. Kamuton sikerült az integrációt megteremteni, a személyi ellentéteket együttműködéssé alakítani. Másrészt pedig arra, hogy a kamarában sok fiatal növényvédős van a megyében és a termelésben is. A kamarán belül maga a vezetés is termelő tevékenységet folytató, viszonylag fiatal növényvédősökből áll, ami szintén nagy büszkeségem.

– Mit tekint fontos feladatnak, célkitűzésnek az eddig említetteken kívül?
– A jogszabályi környezet változása, az élelmiszer-biztonság folyamatosan új kihívásokat támaszt. A szabályok változnak, a feladatok is átalakulnak. A kamarai tagság összetétele is más, régen homogén volt, ma már teljes mértékben heterogén. Szaktanácsadók, termelők, nyugdíjasok, hatósági kollégák, tanárok vannak jelen a kamarában. Közöttük kell nekünk szerepet vállalnunk, az érdekeiket képviselnünk. A szakmában fontos kérdés jelenleg többek között a növényvédelemről szóló 43/2010-es rendelet módosítása, valamint a felsőfokú növényvédelmi képzésben is terveznek változtatásokat. A permetezőgépek műszaki felülvizsgálatának rendeleti háttere is változott, valamint a különféle növényvédelmi végzettségek megszerzésében is várhatóak változások. Ezekhez a kihívásokhoz, változásokhoz nekünk is alkalmazkodnunk kell. Abban kell segítenünk a növényvédősöket, hogy megfeleljenek azoknak az elvárásoknak, amelyeket a termelők támasztanak. A kamarának egyaránt meg kell felelnie a törvény és a tagság elvárásainak is. Ez izgalmas és nehéz feladat is egyben, meg kell találni azokat a pontokat, ahol a tagság érdekei találkoznak a kívánalmakkal, amelyeket a törvény előír.

– Hogyan látja, mely terület az, ahol változásra lenne szükség a növényvédelemben? Mi jelent jelenleg komoly problémát a szakmában véleménye szerint?
– A szakmában jelentős problémát képvisel többek között a munkaerő kérdése. Komoly, drága gépekre kevés a megbízható, alapos szakember. Kimegy az a generáció, amelynek a tagjai megbízhatóak voltak, és az újaknál sokszor nem igazán megfelelő a színvonal. Ez az egyik nagy probléma véleményem szerint. A másik komoly gond az a folyamat, amely a szabad kereskedelemben zajlik, és várhatóan a jövőben is folytatódik: a piacok védelmének hiánya, ugyanis a magyar áru közvetlen és közvetett védelme nagyon kevéssé van jelen. Ez az a két tényező, amely véleményem szerint a magyar mezőgazdaságot komolyan sújtja. Ami minket, Békés megyét illeti, azt mondhatom, hogy a megye a rendszerváltás katasztrófa sújtotta övezete. Ami maradt a mezőgazdasági feldolgozóüzemekből, a tejiparból, a húsiparból, a konzerviparból, a malomiparból, a baromfi-feldolgozásból, az Békéscsabán található. Korábban több száz terméket állítottak elő a feldolgozóiparban. Ma a dobozos konzervekből például a csemegekukorica és a borsó maradt meg csupán, ezenkívül gyakorlatilag minden bezárt. Ebből a helyzetből jó lenne kitörni. Néhány éve próbálkozunk a hagymatermesztéssel. 2010-ig ipari alapanyagnak termeltünk hagymát Békéscsabán, aztán bezárt a hűtőház. Akkor kezdtünk el áruházi beszállítócégeknek és kereskedelmi, kispiaci fogyasztóknak hagymát termeszteni. Ezt próbálnánk a megváltozott piaci helyzetnek megfelelően fejleszteni, hogy versenyképesek tudjunk maradni a külföldről behozott hagymákkal. Köztudott, hogy hazánk hagymából nem önellátó, és ezért ezen a téren lennének lehetőségek akár a termelés fejlesztésében is, amihez rendkívül sok pénzre, nagy beruházásra és szellemi invesztálásra van szükség. Mi Kamuton ezen dolgozunk, a célunk, hogy ezt a következő néhány év alatt felfejlesszük a hagymatermesztést.

Címkék:
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

5 kérdés és 5 válasz a hatékony karbamidtrágyázásról

Számos nitrogénforma áll a gazdák rendelkezésére, de sok esetben a megszokás vagy éppen hangos kampányok, ...