Mi lesz veled, magyar falu?
Agrárgazdaság - 2019.01.28
Beszélgetés Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozóval A hazai falvak nem nevezhetők a rendszerváltás nyerteseinek. Csökkenő népességszám, fogyatkozó munkalehetőség, elszegényedés sújtja kisebb településeinket, ahol a termelőszövetkezetek felszámolásával bő egymillió munkahely szűnt meg három évtized alatt.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Raskó György
Van-e ebből kiút? Van, ha mindent újratervezünk, és közösen megteremtjük a modern, 21. századi magyar falut – véli Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó.
– Próbáljunk tipizálni: mi történt azokkal a 18-20 éves fiatalemberekkel, akik a nyolcvanas évek második felében helyezkedtek el egy falusi termelőszövetkezetben, de aztán a rendszerváltással elvesztették a munkájukat? Hogyan élnek most, három évtized elteltével, ha nem költöztek be egy közeli városba?
– A rendszerváltozás előtti utolsó évben, 1989-ben a KSH még 1 millió 250 ezer foglalkoztatottat tartott nyilván a mezőgazdaságban, bár ebben benne voltak a melléküzemágakban dolgozók is. Mostanra 215 ezerre csökkent ez a szám, vagyis bő egymillió munkahely szűnt meg a falvakban. Az említett fiatalemberek közül tehát hárman-négyen sikeres egyéni vállalkozók lettek, néhányuk pedig meg tudott maradni a téesz utódszervezetében brigádvezetőként, traktorosként, bár ezek száma elenyésző. Az ilyen gazdasági társaságok ugyanis országosan körülbelül 60-70 ezer főt foglalkoztatnak, vagyis egy-egy falura meglehetősen alacsony százalék jön ki. Az egykori szövetkezeti dolgozók nagy része elköltözött egy közeli városba vagy Budapestre, esetleg Nyugat-Európába. A magyar falvakban az elvándorlás miatti létszámcsökkenés mára közel 600 ezer főre tehető. Nagy probléma, hogy nemcsak mezőgazdasági, de egyéb munkalehetőség is alig van a kisebb településeken. A fogyatkozó és elszegényedő falusi lakosság nem jelent komoly vásárlóerőt, ezért a boltosok, fodrászok, kőművesek, festők, kovácsok is eltűntek a falvakból, egyedül talán a kocsmárosok maradtak meg. A kapcsolódó szolgáltatások iránti kereslet drámai mértékben megcsappant a kilencvenes években.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: föld, termőföld, falu, Raskó György
Talajlakó kártevők, talajfertőtlenítés – Drótférgek, ...
Miért kell a kén? – Legyél profi a búza nitrogén- és ...
A kukoricabarkó kártétele és annak megelőzése
Barázdában ragadva – Talajműveléssel vagy anélkül a ...
Fertőzésveszély napraforgóban és szójában
Ösvényen a hucul – Avagy egy kiváló fajta lehetőségei a ...
Meghosszabbították Ukrajna kereskedelmi támogatását, ...
JDLink™ modulok a John Deere-on túl
Miért szeretjük a Benevia® rovarölő szert? - Önök mondták
Lombtrágya nélkül a cél előtt adjuk fel gabonában a nyereséget
