Speciális napraforgóhibridek
Növénytermesztés - 2020.01.09
Értékesebb zsírsavösszetétel, hatékonyabb gyomirtás Magyarország az elmúlt években a napraforgó-termesztésben „nagyhatalomnak” számító országok élvonalába került, ám a termésátlagok további növelése csupán a hibridek igényeinek és a technológiai specifikumoknak megfelelő agrotechnika alkalmazásával válhat realitássá.
A hazai szántóföldi növénytermesztés termőterületi struktúrájában az elmúlt években jelentős változások következtek be. A legnagyobb termőterületű gabonafélék területe csökkent, míg az olajnövények vetésterülete növekedett. A napraforgó vetésterülete 2017-ben volt a legnagyobb (elérte a 700 ezer hektárt), azonban az elmúlt két évben termőterület-csökkenés következett be. A napraforgó-termésátlagok ezzel szemben az elmúlt három évben 2,9-3,0 t/ha között alakultak. A kiemelkedő nagyságú országos termésátlagok és a kedvező termésstabilitás az okszerű termesztéstechnológia alkalmazásának, valamint a kiváló teljesítményű és alkalmazkodóképességű biológiai alapoknak köszönhetőek. A nemesítővállalatok teljesítményorientált napraforgóhibridjei azonban új kihívások elé állítják a termelésben dolgozó szakembereket. A napraforgó-ágazat agrotechnikai intenzitási szintjének növekedése jól megfigyelhető a hibridportfólió megoszlásában. 2019-ben a Nemzeti Fajtajegyzékben 49 genotípus szerepel, melyek 82%-a intenzív vagy átlagos agrotechnika alkalmazását igényli, és csupán a hibridek 18%-a extenzív ráfordításigényű. A kilencvenes évek közepén ezzel szemben az intenzív agrotechnikai igényű hibridek aránya csupán 13% volt (1. ábra).
A változás a napraforgóhibrid-portfólióban azonban nemcsak a köztermesztésben szereplő biológiai alapok intenzitási szintjénél figyelhető meg. A feldolgozóipar igényeihez való adaptáció, valamint a növényi olajok felhasználhatóságának bővülése következtében több új nemesítési irányvonal is megjelent, melyek eltérő agrotechnikai igénnyel rendelkeznek a hagyományos napraforgóhibridekhez képest. Ezek ismerete kardinális a speciális tulajdonságokkal rendelkező napraforgóhibridek termesztése során.
A specializált technológiai igényű napraforgó-genotípusok nemesítésében elsősorban a gyomirtó szerekkel szembeni rezisztencia és a zsírsavösszetétel módosítása hangsúlyos. Az elmúlt évtizedben a speciális nemesítésű csoportok hibridszámában jelentős mennyiségi változás következett be. Egyre nő azoknak a napraforgóhibrideknek a száma, amelyek speciális növényvédelmi tulajdonsággal vagy olajösszetétellel rendelkeznek. A hibridek közül számos genotípus kapcsoltan két speciális tulajdonsággal is rendelkezik.
Speciális zsírsavösszetétel
A napraforgó-genotípusok nemesítésében a legújabb irányzatot az agrotechnika fejlesztése mellett a feldolgozóipar igényeinek való megfeleltetés alkotja, és ezen belül az olajtartalom növelése és a zsírsavösszetétel módosítása a fő nemesítési cél. A magas olajsavtartalmú hibridek több eltérő olajsavtartalmú csoportra különíthetőek el. A ténylegesen magas olajsavtartalmú hibridek olajsavtartalma minimum 80%, azonban az új HO- napraforgóhibridek esetében az olajsavtartalom eléri vagy meghaladja a 90%-ot.
A magas olajsavtartalmú napraforgó nemesítése során jelenleg a genetikailag stabil (domináns öröklődés során kialakuló tulajdonság) hibridek előállítása történik. A genetikailag stabil hibrideknél, melyeknél az olajsavtartalom magas, és a tulajdonság dominánsan öröklődik, izolációs távolság nélkül, keresztbeporzás esetén sincs jelentős különbség a növények olajsavtartalma között. (2. ábra)
A magas olajsavtartalmú napraforgóhibridek hőstabilitása kedvezőbb, ezért sokkal jobb sütési tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a linolsavas hibridek, valamint hidegen sajtolt olajuk kedvezőbb salátadresszingek készítésére. A HO hibridek olajának olajösszetétele biodízel előállítására is alkalmasabb.
A HO-hibridek agrotechnikai sajátosságai
A magas olajsavtartalmú hibrideknél a termesztéstechnológia közel azonos a hagyományos hibridekével, azonban a legmagasabb színvonalú agronómiai rendszer kialakítása szükséges. A túl korai, alacsony hőmérsékletű talajba történő vetés kerülendő, a vetésidő-optimumok betartása fontos technológiai elem. A magas olajsavas genotípusok optimális vetésideje április közepe-vége, mivel ebben az esetben nagyobb a valószínűsége, hogy a növény generatív fenofázisaiban magasabb átlaghőmérséklettel lehet számolni, ami az olajsavszintézis szempontjából rendkívül fontos.
Kardinális szerepe van a harmonikus tápanyagellátásnak is, a makro- (NPK) és mikroelemek vonatkozásában egyaránt. A magas olajsavtartalom és az intenzív olajbeépülés fokozása érdekében kiemelten kell figyelni a megfelelő kén- és bórellátottság biztosítására. A Diaporthe helianthi és Sclerotinia sclerotiorum elleni intenzív védekezés elsődleges, mert a magas olajsavtartalmú napraforgóhibridek egy részének ellenállósága nem minden esetben éri el a legjobb linolsavas hibridek ellenállóságát. A kártevők betelepülése általában a magas olajsavas hibridek állományaiban kezdődik, ezért a folyamatos monitoring és szükség esetén az ellenük való hatékony védelem elsődleges.
Gyomirtószer-rezisztencia
A napraforgó növényvédelmében a jó gyomirtás meghatározó szerepet játszik. A napraforgó vegyszeres gyomirtásában az elmúlt évtizedben gyorsan az agrotechnika szerves részévé vált a gyomirtószer-rezisztens napraforgóhibridek esetében alkalmazható, a DuPont és a Pioneer közös fejlesztésének eredményeként létrejött Express™-toleráns napraforgó-gyomirtási technológia (ExpressSun), valamint a BASF és Syngenta által 2005-ben bevezetett Clearfield technológia. Az így előállított napraforgóhibridekkel genetikai modifikáció nélkül megoldhatóak a napraforgó-agrotechnikában jelentkező gyomirtási problémák, ugyanis ezeknek a technológiáknak köszönhetően lehetővé válik a napraforgó-állományban megjelenő gyomnövények hatékony, időjárástól független posztemergens irtása is. A technológia hatékony megoldást jelenthet a parlagfű és a kétszikű gyomnövények irtásában, azonban csak gyomirtószer-reszisztenciával rendelkező hibrideknél alkalmazható. Hagyományos hibridek esetében a kezelés az állomány pusztulását idézi elő. A hagyományos nemesítési eredmények között nagy jelentőségű a gyomirtószer-rezisztencia nemesítésében a Clearfield Plus technológia létrehozása. Az ezzel a módszerrel létrehozott napraforgóhibridek a BASF által 2015-ben engedélyezett Pulsar Plus gyomirtó szerre rezisztensek, amely az egyszikű és kétszikű gyomok irtásában egyaránt jobb hatékonyságú, mint a Clearfield technológiában alkalmazható Pulsar 40 SL gyomirtó szer.
Az első generációs Clearfield-napraforgóhibridek a Clearfield Plus technológiában azonban nem használhatók. A Clearfield Plus-hibridek a napraforgó-árvakelés elleni védekezésben is előrelépést jelentenek, mivel a szulfonil-karbamid hatóanyagokkal szemben nincs ellenállóságuk, ezért árvakelésük a hagyományos gyomirtási technológiájú napraforgóhibridekhez hasonlóan irtható. Jelentős előrelépés a Clearfield Plus technológiában a Clearfield technológiához képest, hogy a parlagfűirtás hatékonysága is fokozódik az időben végzett gyomirtás esetén. A Clearfield Plus napraforgóhibrideknél a sárgulás (yellow flash) nem jelentkezik, azonban a világosabb színű hibrideknél jelentkezhet mérsékelt világosodás, ami terméscsökkenést és növekedési zavarokat nem okoz.
Köszönetnyilvánítás:
A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.”
Dr. Szabó András
adjunktus
Dr. Dóka Lajos Fülöp
adjunktus
Dr. Szabó Éva
adjunktus
„A TALAJ ÉLETE – amit egy szelvény el tud mondani magáról” – ...
Ki mint vet… Az ágazat helyzete és kilátásai
Budapest gazdatüntetés
Új szint felállítása az automatizált betakarításban és ...
Kukorica gyomirtása Akris® Trióval
„Nem kormányt akarunk buktatni, csak azt szeretnénk, ha végre ...
5 kérdés és 5 válasz a hatékony karbamidtrágyázásról
Több pénzt akar keresni? Akkor ideje, hogy megtanulja az őszi ...
Vitatott feltételesség – Avagy minden, amit az ugaroltatásról ...
Visszatekintés – A kalászos gabonák termesztésének ...