TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)

Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)

Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)

Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 653 Ft

Benzin ára: 643 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 393,4

USD: 369,7

CHF: 406,26

GBP: 461,09

Hirdetés

Nyári BIOFIL Szárbontó technológia összefüggése a talaj szervesanyag-mennyiségével

Növénytermesztés - 2018.07.08

Hamarosan elérkezik az aratás ideje,  a kalászosok lassan sárgulnak, a repce becőiben a magok kitelítődnek, barnulni kezdenek. Egyre biztosabban közeledik az idő, amikor el kell kezdeni a betakarítást, ezzel együtt pedig már tervezni kell a jövőt. Márpedig a jövőt semmi  sem alapozhatja meg biztosabban, mint a megfelelő talajállapot.

Ennek pedig egyik fontos mutatója a szerves anyagok mennyisége a talajban. Így kérdés sem férhet hozzá, hogy az aratás után a táblákon maradó szármaradványokat vissza kell dolgozni a talajba.

Jelen írásunkban ennek megfelelően foglalkozzunk egy kicsit azzal, mit is nevezünk szerves anyagnak (1. ábra), és mitől olyan fontos a talajok szervesanyag-tartalma.

szárbomtás

A talajok legnagyobb mértékben növényi eredetű szerves anyagokat tartalmaznak. A növényi szerves anyagok nagy része (60-90%) „nedvesség”, a fennmaradó rész többségében különböző szén-, kén-, nitrogén-, foszfor-, kálium-, kalcium- és magnéziumvegyületeket tartalmaz. Ezen vegyületek nem pusztán agronómiai, de a talaj termékenységének fenntartása szempontjából is meghatározóak, és semmilyen egyéb hatóanyaggal nem vagy csak kismértékben pótolhatók. Ennek oka, hogy a szerves anyag bomlása során keletkeznek a talajlakók számára elengedhetetlen táplálékanyagok, a tápelemek raktározásához szükséges, a víz-, hő- és pufferkapacitást meghatározó humuszanyagok, valamint a talajszerkezet kialakulásához szükséges „ragasztóanyagok”.

A szerves anyagok számos összetevőből állnak, ezeket alapvetően két részre oszthatjuk. Az egyes szerves anyagok különböző részben és arányban, valamint sok köztes, átmeneti szakaszban tartalmaznak egy aktív szerves frakciót (a mikroorganizmusokkal együtt, például a még teljesen le nem bomlott szerves anyagok részaránya körülbelül 10-40%). Természetesen ez a felosztás még tovább bontható. A különböző szervesanyag-frakciók soha nincsenek statikus állapotban: mennyiségük folyamatosan, dinamikusan változik. Ez optimális esetben dinamikus egyensúlyt jelent, de sajnos az intenzív művelés hatására ez az egyensúlyi állapot megszűnhet. A talajban megtalálható szerves anyagok összmennyiségét és frakcióinak megoszlását a talaj tulajdonságai határozzák meg. Például egy adott talaj ökoszisztémában  a talajban található szerves anyag bomlásának sebességét olyan talajtulajdonságok határozzák meg, mint a textúra, a pH, a hőmérséklet, a nedvesség, a levegő mennyisége, az agyagásványok mennyisége és a talajbiológiai aktivitás. Természetesen dinamikus rendszer lévén ezekre az adottságokra a talajba kerülő szerves anyagok mennyisége is hatással van.

A talaj felszínén lévő szerves anyagok több funkcióval is rendelkeznek, különösen azokban az agronómiailag is meghatározó időszakokban, amikor a talaj felszíne növényborítástól mentes. Ilyen a közvetlen napsugárzástól való védelem, a nedvesség megőrzése, ily módon is akadályozva az erózió kialakulását. A talajban lévő szerves anyagok ezenkívül még gyakorlati szempontból két fontos tulajdonsággal rendelkeznek, egyrészt „folyamatosan megújuló tápanyagtőkét” biztosítanak, másrészt jelentős szerepet töltenek be a talajszerkezet javításában. A stabil szerves frakció (humusz) pedig tápanyagokat adszorbeál és szolgáltat a növények számára felvehető formában. A természetes ökoszisztémában mindez oly módon történik, hogy igazodik  a növényállomány dinamikusan változó tápelemfelvételi sebességéhez, ugyanakkor korlátozódik a kimosódás és az eróziós tápelemveszteség is.

A fentieknek megfelelően egyértelműen látszik, hogy a szerves anyagok termőtalajaink meghatározó alkotóelemei. Azonban agronómiai szempontból szükséges, hogy a visszapótolt szerves anyag ne akadályozza a termesztést a későbbiekben,  a szerves anyagok aprózódása, a tápanyagok rendelkezésre állása mielőbb megvalósuljon, lehetőség szerint oly módon, hogy az úgynevezett pentozán hatást elkerüljük. A BIOFIL Szárbontó baktériumkészítmény segítségével gyors és intenzív lebontást érhetünk el. Mivel a talajkémhatás szempontjából tág tűrésű baktériumtörzsek alkotják, ezért savanyú, lúgos és normál pH-jú talajokon is eredményesen alkalmazható. A BIOFIL Szárbontó nagy kapacitású nitrogénkötő baktériumtörzset tartalmaz, ezért nitrogénkiegészítés nem szükséges a tarlóbontáskor. A készítmény a talajban felszaporodó káros patogén gombákat is eredményesen visszaszorítja.

A BIOFIL Szárbontó technológia további részleteiért keresse területileg illetékes szaktanácsadóinkat, vagy látogassa meg honlapunkat!

Címkék: talaj, szárbontás, Biofil, szervesanyag

Népszerű hírek