A „gyapottok” – Talán nincs olyan gazda, akinél ne okozott volna jelentős kárt az invazív lepkefaj

Biztos vagyok abban, hogy sok gazdálkodónak már az is elegendő, ha a címben is szereplő rövidséggel emlegetünk egy kártevőt, azonnal tudni fogja, melyikre gondoljon. Igen, a gyapottok-bagolylepkére, amely egyre több növénykultúrában okoz egyre fokozódó problémát.

A kártevő

A gyapottok-bagolylepke (1. kép) alig néhány évtizede része a rovarfaunánknak.

1. kep 076

1. kép: Gyapottok-bagolylepke kifejlett egyede

Sokáig csak mint vándorló faj jelent meg az ország déli–délkeleti termőtájain, mára azonban az elterjedése országossá vált. Ma már bizonyítottan áttelel hazánk területén is, miközben a déli légáramlatokkal a mediterrán vidékekről évről évre további példányok érkeznek. Mindennek köszönhetően vegyes nemzedékek alakulnak ki, ezért is fordulhat az elő, hogy június végétől kezdve szinte mindig találkozhatunk lárvákkal a kukoricatáblákban. Ez az oka annak is, hogy nagyon gyakran ezek igen eltérő fejlettségűek, az egészen kis méretűtől a fejlődése végén járó, termetes példányig bezárólag.

A kártevő báb alakban telel át, amelyből tavasszal repülnek ki a kifejlett lepkék. Ezek igen aktívak, éjjel és nappal egyaránt repülnek, miközben virágok nektárjával táplálkoznak. Tojásaikat a növényállományban elszórtan, egyesével rakják le, ezért a kártétel nem gócszerű, hanem nagy területen alakul ki. A kifejlődött, igen méretes lárvák a talajba húzódnak bábozódni, belőlük jön létre a következő lepkenemzedék.

A gyapottok-bagolylepke a meleg és száraz évjáratokban óriási károkat képes okozni.

A kártétel módja

A kártétel okozója a lárva, amely főként ugyan a generatív növényi részeket, a virágzatot, valamint a termést fogyasztja, de emellett előfordulhat a lombozaton kialakuló kártétele is. Károsítására jellemző, hogy nagy kiterjedésű, és a lepke rejtett életmódja miatt többnyire a növényi részek belsejében vagy azok fedett részein történik meg. A közvetlen károkozáson túl ez jó lehetőséget biztosít egyes gombabetegségek számára a növény megfertőzésére, ami további problémákkal járhat számunkra.

A kártevő veszélyességét részben az adja, hogy igen sok növényen képes fejlődni, a dísznövényektől a szántóföldi növényekig bezárólag számos növénykultúrát károsít. A szántóföldön maradva, a leggyakrabban és legnagyobb mértékben a kukoricát károsítja, de egyes évjáratokban, amikor megjelenése járványszerű, más növénykultúráinkban is okozhat károkat.

Kártétel kukoricában

Vitathatatlan, hogy a gyapottok-bagolylepke a legnagyobb károkat a kukoricaállományokban okozza. Kártétele a címeren (2. kép)

2. kep 093

2. kép: Lárva és kártétele kukoricacímeren

és az éppen virágzó csövön egyaránt kialakulhat, azonban a lárvákat a leggyakrabban a csővégen, a csuhélevelek védelmében találjuk, többnyire ott károsítanak, aminek nyomán nagy kiterjedésű rágáskár (3. kép) jelentkezik.

3. kep 225

3. kép: Kiterjedt kártétel a csővégen

A kártétel helyén rágcsálék és ürülék halmozódik fel, amely nehezen szárad ki, többnyire tartósan nedves, így igen jó lehetőséget biztosít a csőfuzáriózist (4. kép) okozó kórokozóknak arra, hogy a csövet megfertőzzék.

4. kep 054

4. kép: Kezdődő csőfuzáriózis a károsított csővégen

Innen egyenes út vezet a káros mikotoxinok termésben való megjelenéséhez, amelyek évjárattó függő felhalmozódása akár igen komoly gondot is okozhat. Azonban már önmagában a rágási kár is súlyos problémákhoz vezethet, főként a nagy értékű, konzervipari vagy vetőmagcélú hasznosításra termesztett kukoricaállományokban.

Kártétel napraforgóban

A gyapottok-bagolylepke napraforgóban történő károkozására is egyre több példa adódik. Ez többnyire a tányér rágásában nyilvánul meg, de ha nagy egyedszámban jelenik meg a kártevő, a lombozat is jelentős felületvesztést szenvedhet el. A tányérokon a lárvák már a virágzás idején feltűnhetnek, ahol eleinte a virágokat, majd a kaszatokat fogyasztják (5. kép).

5. kep 211 v m

5. kép: Napraforgókaszatot károsító lárva

Ez közvetlen mennyiségi kárt okozhat, nem véletlen, hogy az utóbbi években már célzott rovarölő kezeléssel igyekeztek ennek gátat szabni az alföldi térségben a napraforgó-termesztők. A kártételnek azonban nem az ilyen módon bekövetkező terméskiesés a legnagyobb veszélye. A tányér belsejében, többnyire a pikkelylevelek alatt fejlődő lárvák (6. kép)

6. kep 123 v m

6. kép: Lárva és kártétele a napraforgótányér pikkelylevele alatt

nagy kiterjedésű rágása lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos tányérállás mellett ezekben a csapadékvíz megálljon, alkalmat adva arra, hogy egyes betegségek a tányért megfertőzhessék (7. kép).

7. kep 171

7. kép: Lárvakártétel nyomán szürkepenésszel fertőződött napraforgótányér

Ebben az esetben a fehér-, valamint a szürkepenészes tányérrothadás kórokozóira kell gondolnunk, amelyek közül leginkább az utóbbival fogunk találkozni. Az ilyen tányérfertőzések már lényegesen nagyobb kárt okozhatnak annál, mint amire a rágás előidézte terméskiesés miatt számíthatunk.

A gyapottok-bagolylepke elleni hatékony védekezés kulcsa a kezelés rajzási adatokon alapuló pontos időzítése!

Kártétel szójában

A gyapottok-bagolylepke szójában történő kártételére különösen a nagy egyedszámot produkáló évjáratokban kell számítanunk, amikor a nyárvégi időszakban a hosszabb tenyészidejű fajtákban találnak már csak kedvező feltételeket a tojásrakásra helyet kereső nőstények. A lárvák ebben a növénykultúrában is elsősorban a termést, a hüvelyt és a magokat fogyasztják (8. kép). Az okozott kár kizárólag mennyiségi, ebben az esetben nem kell tartani a sebzések kórokozók által történő felülfertőződésétől.

8. kep 136 v m

8. kép: Lárvák és kártételük szójahüvelyeken

Mikor számíthatunk nagy veszteségekre?

A gyapottok-bagolylepke melegkedvelő kártevő, amely érzékeny a hűvösebb és nedvesebb környezeti körülményekre. Tartósan csapadékos időjárás esetén, amikor a növényállományok hosszan nedvesek, a lárvák mortalitása megnő, különböző baktériumos és gombás megbetegedések fogják csökkenteni az egyedszámukat. Azonban ilyen körülmények hazai viszonyaink között ritkán adódnak a nyári időszakban, sokkal gyakoribbak a meleg és száraz, aszályos, alacsony légköri páratartalommal járó időszakok, amelyek kifejezetten kedveznek a gyapottok-bagolylepke fejlődésének és felszaporodásának.

Az időjárási körülmények az áttelelő bábokra is hatással vannak. Azok sekélyen, a talaj felső néhány centiméteres rétegében helyezkednek el, ezért a hideg téli időjárás jelentősen mérsékelheti a sikeresen áttelelő egyedek számát. Ez azonban önmagában nem feltétlenül jelent nagy segítséget, ugyanis a mediterrán területekről bevándorló lepkék ugyancsak elindíthatják a kártevő felszaporodását.

A védekezésről

A gyapottok-bagolylepke komoly, nagy károkozásra képes kártevő, amely ellen a veszélyeztetett kultúrákban kötelező védekezni. Sajnos hatékony agrotechnikai módszerek nem ismertek, amivel érdemben mérsékelni lehetne a kártevő egyedszámát. Ennek híján maradnak a rovarölő készítményekkel végzett állománypermetezések, amelyhez jelenleg kellően hatékony, valóban jól alkalmazható termékek állnak a rendelkezésünkre. Azonban ezek használatának kulcsa kijuttatásuk megfelelő időzítése, amire csak kellő mennyiségű információ birtokában van lehetőségünk. A helyzet ebből a szempontból is kedvező, a kártevő felszaporodásával kapcsolatos információkhoz, csapdázási adatokhoz ma már minden gazdálkodó egyszerűen hozzáférhet. A védekezést legtöbbször a lárvák ellen kell végeznünk, felszívódó hatású, gyomorméregként tartós hatást biztosító hatóanyagokkal, amelyeket a lepkék egyedszámának csökkentése érdekében érdemes kontakt hatású rovarölő szerrel kombinálni. Azonban ebben az esetben figyelnünk kell arra, hogy a kukorica virágzó kultúrának minősül, ezért a védekezéseket a beporzó szervezetek védelmére vonatkozó előírások betartásával kell végrehajtanunk!

Tavaly e kártevő tömegesen volt jelen a szántóföldi kultúrákban, így nagy volt a telelőre vonuló egyedek száma is. Az enyhe téli időjárás a sikeres áttelelés esélyét növelte, így várhatóan nagy lesz az induló egyedszám, amely alapja lehet egy idei évi erős fertőzésének is. Érdemes figyelemmel kísérnünk felszaporodásának, kártételének alakulását, és szükség esetén védekeznünk kell. Nagy és felesleges kockázatot vállalunk, ha nem így teszünk!

 

Szerző: AgrárUnió

Tags: napraforgó, szója, kukorica, gyapottok-bagolylepke

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom