TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)

Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)

Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)

Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 653 Ft

Benzin ára: 643 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 393,76

USD: 368,76

CHF: 405,86

GBP: 459,99

Hirdetés

„…öreg termék nem vén termék”! (2.rész)

Növényvédelem - 2016.03.30

Cikksorozatunk első részében beszámoltunk az Atonik készítményünkkel kapcsolatos nemzetközi kutatások legújabb – a fotoszintézis aktiválásával, illetve a klorofilltartalom alakulására gyakorolt hatásával kapcsolatos – eredményeiről. Következzenek most az Atonik vízhiányos körülmények között élő növényekre gyakorolt hatásával kapcsolatos vizsgálatok eredményei.

Mint ahogyan a korábbiakban is, genetikai szintű hatásmechanizmusról van szó. Hazánkban klimatikus és talajművelési okok miatt szinte minden évben előfordul, hogy növényeink hosszabb-rövidebb ideig az optimálistól eltérő vízellátottsági körülmények között kénytelenek élni. A növények egyik leggyorsabb reakciója a vízellátási zavarokra születik. Ennek a gének szintjén szabályozott folyamatnak köszönhetően csökken a hajtás és levélzet növekedése, csökken a fotoszintetikus aktivitás, illetve a sztómák nyitásának szabályzásával csökken a transpiráció mértéke. Ezek a reakciók már mérsékelt vízhiány esetén is végbemennek, így összességében kisebb-nagyobb terméskieséshez vezethetnek, akár úgy is, hogy ebből a külső szemlélő semmit sem érzékel.
A növény vízellátását több tényező biztosítja és befolyásolja, de ezek egyetlen és összefüggő hidrosztatikus rendszert alkotnak, a gyökértől a száron át a levélzetig. Vízhiányos körülmények között a gyökér „érzékeli” először a vízhiányt, amit „stresszjellel” közvetít a hajtásrendszer felé. Ez a „jel” az abszcizinsav vagy ABA stresszhormon, amelyet vízhiányos körülmények között a gyökér fokozott mértékben kezd el termelni. A növény válaszreakcióként megkezdi az alkalmazkodást a körülményekhez, csökkenti a vegetatív részek növekedését, gátolja a sztómák nyitását vagy elősegíti azok záródását, csökkenti a fotoszintézis intenzitását. Ezek a hatások oda vezetnek, hogy csökken az asszimiláció, csökken a növény által előállított szárazanyag-tartalom, összességében csökken a termés mennyisége.

arystadiagr1

Az Atonik kijuttatását követően képes az abszcizinsav (ABA) stresszhormon termelődését, így a növényen belüli koncentrációjának növekedését erőteljesen gátolni (1. ábra), együttesen az auxin növekedési hormon lebontásának gátlásával.
Ezzel a hatásával az Atonik – közvetett módon – gyakorlatilag kivonja a „hírvivőt” a növényi részek kommunikációjából, így megakadályozza a stresszreakciókat a még mérsékelt stresszhatásokra. A 2. ábrán jól nyomon követhető, hogy a talaj csökkenő – 30%-os – nedvességtartalma mellett a kezelt növény víztartalma határozottan magasabb értéket mutat. Ez a hatás, bár csökkenő érték mellett, még a 20%-os talajnedvesség esetén is mérhető.

arystadiagr2

Az Atonik készítmény hatással van a növény gyökéren keresztüli vízfelvételére is (3. ábra). Ez nemcsak annak köszönhető, hogy az auxin lebontásának gátlásával pozitív hatással van a gyökérnövekedés ütemére, a gyökértömegre, így a növény által felvehető víz mennyiségére, hanem annak is, hogy a növény vízhiányos állapotában csökkenti az ABA stresszhormon termelését, ami a transpiráció csökkenését váltaná ki. A 3. ábrán egyértelműen látható, hogy a kezelt növények általában is több vizet vettek fel az összes víztartalomértéknél, mint a kontroll növényei. Ez igaz volt a szélsőségesen alacsony talajnedvesség-értékeknél is.

arystadiagr3
Összességében elmondható, hogy természetesen az Atonik nem csodaszer, nem képes növelni a talaj nedvességtartalmát. Viszont képes arra, hogy a gyökérzet vízfelvételének növelésével egy bizonyos határig segítse a növényt az alacsony talajnedvesség okozta stressz elkerülésében. Nagyobb baj esetén pedig képes „elmaszkírozni” a vízhiányos állapot hatását azzal, hogy megakadályozza a növény „stresszüzemmódba” való átállását. Ez a mechanizmus alkalmas a rövidebb ideig tartó vízellátási zavarok kezelésére, segítségével elkerülhető a nagyobb terméskiesés. Hosszabb, hetekig, netán hónapokig tartó csapadékhiány esetén pedig nincs mit tenni, mint tudomásul venni: „az idő a gazda!”