Egy jó házasítás eredménye: Capreno

A fejlesztőmunka legújabb gyümölcse a Capreno, amely két, már évek óta megbízhatóan teljesítő hatóanyag erényeit egyesíti egy termékben. A Laudis erejét adó tembotrion, illetve az Adengo és Monsoon active talajon keresztüli hatástartamát adó tienkarbazon-metil újabb tökéletes párosításnak tűnik. A Capreno két eltérő hatásmódú gyomirtó hatóanyaga rugalmas és biztonságos állománykezelést tesz lehetővé, emellett tartamhatással is rendelkezik.
A Capreno 2016-ban fog kereskedelmi forgalomba kerülni Magyarországon, de már 2015-ben számos gazdaságban próbára tette a készítményt a Bayer, amivel megsokszorozta a fejlesztési és engedélyezési kísérletekben szerzett hazai tapasztalatok mennyiségét. A gyakorló szakemberek tapasztalatai közül hármat – az észak-alföldi régióból – most az Agrárunió olvasói is megismerhetnek.
A Rákóczi Mezőgazdasági Kft. 500 hektár területen termeszt szemes kukoricát, 200 hektáron siló- és 100–130 hektáron csemegekukoricát, és évről évre meg kell küzdeni a kukorica növényvédelmi problémáival – kiemelten a gyomokkal. Ehhez jönnek még a szaktanácsadás alapján művelt területek, amelyek egy jelentős hányada kistermelői körből tevődik össze.

Csótó András (50)

növényvédelmi szakmérnök
Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft., Földes

Húsz éve gyűjtöm a tapasztalatokat a földesi határban, így jó rálátásom van a környék gyomviszonyaira, a kisebb-nagyobb gazdaságok problémáira. A jelentősebb kapás gyomok természetesen errefelé is bőséggel előfordulnak, így a kakaslábfű, muhar fajok, disznóparéjok, libatop-félék, szerbtövis-fajok, selyemmályva, csattanó maszlag, keserűfű-félék. Ezeken felül még egy speciális gyom is színesíti a választékot: a szudánifű, amely egyes határrészeket erősen megfertőzött.
A gazdaságunkban már korai posztemergens időszakban elkezdjük a gyomirtást, aminek jellemző készítménye az Adengo, majd a kukorica és a gyomok fejlődésének megfelelően váltjuk a szereket. A kistermelők általában állománykezelésben gondolkodnak, és előszeretettel használják a Laudist.
Úgy látom, hogy a Capreno jól beilleszkedik majd a kis- és nagyüzemi technológiába is. Ráadásul a hatásspektruma teljes egészében lefedi a nálunk jellemző vegyes, magról kelő gyomállományt, amiről a kísérleti területen is meggyőződhettem. A kezelést egy 11 hibrides fajtasoron állítottam be: a kukorica 4, a gyomok 2–8 leveles állapotában. Öt nap után már egyértelmű tüneteket láttam, amit hamarosan a gyomok pusztulása követett. A kijuttatást követően két héttel kaptunk bemosó csapadékot, a tartamhatás azonban így is elegendő volt, hogy ne kelhessenek újra a gyomok. Valójában azt kaptam, amit ettől a két hatóanyagtól előzetesen is elvártam: tiszta állományt a kukorica legkisebb károsodása nélkül – ez utóbbit ráadásul egyszerre tizenegy hibriden is ellenőrizhettem.
Az eddigi tapasztalatom szerint a Capreno olyan gyomirtó szer, amilyet a termelői kör elvár: hatékony és egyszerű felhasználású. Beleöntöm a tartályba a kis dózisú herbicidet, mellé a tapadásfokozót, és kész. Itt nem ütközöm olyan problémába, ami a gyomirtószer-csomagoknál gyakran felmerül, hogy például a táblák általában nem pontosan akkorák, mint csomagok.

Rozgonyi Zoltán (37)

növényvédelmi szakmérnök
növénytermesztési igazgató
Tedej Zrt., Tedej

A Tedej Zrt. közel 2700 hektáron termeszt szemes és silókukoricát, ami még kiegészül vetőmag előállítással és csemegekukorica termesztéssel is. A vetésterület méretéből látható, hogy a gyomirtást korán kell kezdenünk, ha időben a végére akarunk érni, így az alapkezelésektől a késői állománykezelésekig valamennyi időzítést alkalmazzuk.
Az alapgyomirtás alatt nem feltétle-nül a preemergens kezelést értem: a kukorica 1–3 leveles állapotában ki--adott tartamhatású szerek – például az Adengo – is betöltik ezt a szerepet, ráadásul a már kikelt gyomok elleni hatás nem függ a bemosó csapadéktól. 
A későbbi időszakban pedig kiemelt szerepet kap a Laudis, amelyet rendszeresen nagy felületen használunk. Az Adengo és a Laudis optimális időzítése közé éppen beillik a Capreno, így lehetővé válik, hogy folyamatosan végezhessük a gyomirtást. Minden időt ki kell használnunk, hiszen a gépekkel nemcsak nagy területet, de nagy távolságokat is be kell járnunk a széttagolt birtokstruktúra miatt. A Caprenóval kezelt kukoricaterület gyomösszetétele hasonló volt, mint ami a gazdaságunkat általában jellemzi.
Az egyszikűek közül gyakori a kakaslábfű, muharfajok, a kétszikűek közül a selyemmályva, disznóparéj- és libatopfajok. Helyenként előfordul csattanó maszlag, és egyre több a parlagfű is. Mezei acat is előfordult a kísérleti területen. Próbáljuk a területeinket mentesíteni ettől az évelő gyomtól, de belvizes évek után a mélyebb táblarészeken újra és újra megjelenik.

Vajda Gábor (45)

növényvédelmi szakmérnök
növénytermesztési ágazatvezető
Agrocserkesz Kft., Nagycserkesz

A készítményt a gyomok optimális fejlettségében ki tudtuk juttatni, így a tünetek, a sárgulás, fehéredés is már három-négy nap elteltével láthatóak voltak, tíz-tizenkét nap után pedig erőteljes volt a pusztulás. A terület összesen nyolc milliméter bemosó csapadékot kapott, így elsősorban a készítmény levélen keresztüli hatása érvényesülhetett. A magról kelő fajok elleni hatással tökéletesen elégedett voltam, még a mezei acat fejlődését is megállította a Capreno: erre a tenyészidőszakra megoldotta a problémát. Ezzel együtt az a véleményem, hogy egy nagyon erős évelő kétszikű fertőzésnél valószínűleg érdemes lesz kiegészíteni pl. dikambával.

Nagycserkesz, Capreno-kezelés után 18 nappal

Az Agrocserkesz Kft. 2015-ben helyet adott egy „Mini Bayer Légyottnak”, azaz egy kisrégiós szántóföldi bemutatónak, aminek részeként beállítottunk egy parcella sort a cég kukorica gyomirtó szereivel. Ezen a bemutatón a Capreno mellett helyet kapott Adengo, Monsoon Active, Laudis, Laudis+Bika kezelés is, melyeket egy szemes kukorica fajtasorra tettünk rá, így az egyenként félhektáros gyomirtó szeres parcellák egyszerre több hibridet is érintettek. Egy új készítmény, mint a Capreno, esetében fontos, hogy minél több termőhelyről minél több hibriden legyen tapasztalat a szelektivitásáról: ehhez kismértékben most mi is hozzá tudtunk járulni. A Capreno kezelést gyakorlatilag ideális időpontban, a kukorica 5, a gyomok 2–4 leveles állapotában végeztük el a javasolt hektáronkénti 0,3 liter dózisban, hektáronként 2 liter Mero tapadásfokozóval. A területen a kukorica szokványos gyomnövényei fordultak elő. Elsőként a parlagfű jelentőségét kell kiemelni, mivel itt az az uralkodó faj, de volt mellette kakaslábfű, muhar-fajok, libatop- és disznóparéj-fajok, szerbtövis, napraforgó-árvakelés is. A területeink gyomflórája egyébként ehhez nagyon hasonló, annyi különbséggel, hogy több helyen keserűfű-félék, köles és varjúmák is előfordul.
A kezelést követő néhány nap után látványos tüneteket mutattak a Caprenóval kezelt gyomok, amit gyors száradás követett. Amilyen kíméletes volt a kukoricával, olyan agresszív volt a gyomokkal szemben. A kétszikű fajok reagáltak kissé gyorsabban, különösen a napraforgó-árvakelés, de a végére egyaránt jó hatást tapasztaltam valamennyi jelen lévő gyomfajon.
Ami a többi területünk gyomirtását illeti, jellemzően több időzítésben, többféle készítménnyel kezeljük a kukoricát, és ezek között főszerepet kapnak a Bayer készítményei, elsősorban a Monsoon Active, Laudis és Adengo. Úgy látom, hogy a Capreno-t jól be tudom majd illeszteni a technológiába: bevethető lesz bármelyik területünkön, mivel teljes egészében lefedi a gyomflóránkat. Elsősorban azokra a táblákra szánom, ahol erős az egyszikűfertőzés, és köles is van.

Szerző: AgrárUnió