TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 63.738,05 Ft (tonna)
Napraforgómag: 139.787,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 57.469,20 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 52.667,06 Ft (tonna)
Repcemag: 154.021,93 Ft (tonna)
Full-fat szója: 209.053,63 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 645 Ft
Benzin ára: 641 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 395,83000
USD: 367,33000
CHF: 405,35000
GBP: 462,58000
Hirdetés
Titokzatos összeomlás – Aktuális helyzetkép a hazai méhpusztulásokról

Titokzatos összeomlás – Aktuális helyzetkép a hazai méhpusztulásokról

Növényvédelem - 2015.08.14

A méhészeti ágazat hazánkban elszenvedett veszteségeinek okát az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) 2007 óta kíséri figyelemmel. 
Az elvégzett munka eredményeit bemutató, az OMME honlapján is megtalálható cikkekből kiderül, hogy az elmúlt időszak méhpusztulásainak hátterében főleg a különböző betegségek, paraziták terjedése áll.


A probléma időnkénti eszkalálódását segíti az időjárási tényezők sajátos alakulása és a hazai méhsűrűség magas értéke (1. ábra). Ez utóbbival kapcsolatosan igen fontosnak érzem két adat megemlítését. Az USA méhállománya 3 millió méhcsaládot számlál, Magyarországon ez meghaladja az 1 milliót. A két ország méreteinek ismeretében látható, hogy milyen nagy problémával állunk szemben a méhsűrűség vonatkozásában, ugyanakkor arra is magyarázatot találunk, mi az oka annak, hogy hazánkban miért nem tekintik értéknek a gazdák a megporzási szolgáltatást, amiről, mint tudjuk, sokkal nagyobb termelési értéket képvisel, mint a méhészeti termékek együttes értéke.

méh
A veszteségek okai
Lássuk, milyen tényezők voltak befolyással a hazai családveszteségekre a közelmúltban!
1. 
Az időjárási tényezők sajátos alakulása igen sok méhcsaládot szedett áldozatul 2013 márciusában. Ebben az időszakban kamatostól megbosszulta magát minden, beteleléskor elkövetett hiba. Az OMME felmérései szerint gyakorlatilag megfeleződött a 2012 őszén betelelt méhállomány: a családok 20%-a megszűnt létezni, 30% teljesen legyengült.
2. 
A 2013 tavaszi időszakban elszenvedett veszteségeknek viszont volt egy kedvező okuk is: az elpusztult és a télies időjárás következtében fiasítását vesztett családokban a méheken élősködő atkák is tömegével mentek a halálba. Ennek megfelelően létszámuk jóval a szokásos alatt maradt egész évben, és ez a tény elaltatta a méhészek éberségét.
3. 
2013-14 telén viszont a szokatlanul enyhe időjárás miatt az anyák fiasítása nem állt le, az áttelelő atkák létszáma sokkal magasabb volt a szokásoshoz képest. Ezen a télen tehát a méhcsaládok telelési vesztesége jelentősen alatta maradt a korábbiakban tapasztaltaknak, ugyanakkor az elhullások oka sem volt a szokásosnak megfelelő, ugyanis főleg a 2013 őszén begyűjtött mézharmat, illetőleg egyéb telelésre nem alkalmas élelem okozott emésztési zavarokat és végzetes hasmenést, valamint nozémás megbetegedést a családokban.

{guest}

Előfizetői tartalom megtekintéséhez jelentkezzen be, vagy fizessen elő!

{loadposition popupLogin} {/guest} {!guest} {user_group !10}

4. 
2014 tavaszán az induló atkalétszám tovább szaporodott. Májusban ritkán látott rajzási láz lett úrrá a családokon, és az ebben az időszakban kieresztett rajok az ősz folyamán ellenőrizetlenül ontották az atkákat a környezetük számára. Így, aki nem volt tisztában ezzel a folyamattal és az átfertőződések (vagyis az atkák méhészetek közötti vándorlásának) jelentőségét figyelmen kívül hagyva védekezett az atkák ellen, könnyen elveszíthette állományát még 2014 őszén.

A méhcsaládok titokzatos összeomlását, vagyis azt a jelenséget, minek köszönhetően a méhek látszólag minden magyarázat nélkül elhagyják a kaptárakat, otthagyva a begyűjtött élelmet és a még ki nem kelt fiasítást, Colony Collapse Disorder (CCD) néven illeti a szakirodalom. Egyes tudósok az agrokemikáliák káros hatásának tulajdonítják 
a CCD kialakulását, mások szerint az utóbbi évtizedekben terjedő paraziták, illetve az ellenük alkalmazott gyógyszerek káros mellékhatásainak köszönhető az említett jelenség. Ugyanakkor vannak, akik a GMO növények termesztését, a méhcsaládok életét befolyásoló stresszfaktorokat, 
a környezetszennyezést vagy az elektromágneses sugárzást nevezik meg kialakulásának kiváltó okaként.

A méhcsaládok pusztulásának hazai történetét természetesen nem lehet csupán az atkák számlájára írnunk. Ebben a folyamatban igen jelentős szerepet kapnak egyéb tényezők, mint a korábban említett nozémás megbetegedések vagy az atkákkal terjesztett méhpatogén vírusok stb. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy pl. a nozéma az atkák ellen használt készítmények mellékhatásaként is kialakulhat. Ezért az atkák ellen végrehajtott okszerű és körültekintő, hatékony védelmi technológia alapja lehet egyéb járulékos méhegészségügyi problémák megelőzésének.


A növényvédő szerek
A nyugati szakirodalom az agrokemikáliák alkalmazásának a méhpusztulásokban betöltött szerepét sok esetben előbbre helyezi, mint a méhegészségügyi problémákat. Nálunk a hazai jogszabályok, a növényvédelmi szakigazgatás és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara együttműködése következtében az egyes szerekhez való hozzáférés lehetősége sokkal nehezebb, mint Nyugaton. Ez a receptköteles, I. kategóriás szerek megvásárlásának lehetőségét jelenti, ahol, mint tudjuk, a receptet kiállító mérnök a kijuttatás szakszerűségét is felügyeli. További igen komoly különbség, hogy vannak készítmények, amelyek engedély-okirata egészen más előírásokat tartalmaz nálunk és Nyugaton. Ilynek pl. a lambda-cihalotrin tartalmú szerek, amelyek virágzó kultúrában történő felhasználása esetén Németországban csak akkor kell méhkímélő technológiát alkalmazni, ha a permetezés alkalmával gombaölőt (főleg ergoszterol-bioszintézisgátló készítményt) is alkalmaznak a tankkeverékben. Nálunk az említett fenológiai helyzetben az említett hatóanyagot tartalmazó készítmény csak esti permetezéssel, vagyis a méhkímélő technológia szabályai mentén használható fel.


Folyamatos ellenőrzések
További fontos különbség a hazai és nyugat-európai gyakorlatban, hogy hazánkban az OMME, a NÉBIH és a Növényvédelmi Kamara közös akciójaként a méhészek által növényvédelmi szempontból forró pontnak számító földrajzi területeken több éve folyamatosan ellenőrizzük a virágzó kultúrákban az egyes szerek alkalmazásának szakszerűségét. Ezeknek a mintavételi akcióknak és az évente eltérő esetszámban jelentkező méhmérgezési eseteknek a következtében sikerült több készítmény felhasználási engedélyét módosítani. Másik, vélhetően az említett szigorítások révén elért eredmény az, hogy jelentősen lecsökkent a mérgezési esetek száma a repcében. Ugyanezt a gyümölcsösök esetében nem tudjuk elmondani.
Persze nem kell azt gondolni, hogy Magyarországon nincsenek időnként növényvédelmi okokból bekövetkező mérgezési esetek. A helyzet sajnos az, hogy kb. 30–70 db bejelentés minden évben érkezik a hatósághoz, ami azt jelenti, hogy átlag 80 db méhészetet ér ilyen káresemény. A felderítést a növény- és állat-egészségügyi hatóság végzi.
A mérgezési esetek között a közelmúltban többen vitatták és a méhpusztulások első számú kiváltó okaként említették a neonikotinoid szercsoportba tartozó egyes hatóanyagok (tiametoxam, klotianidin, imidakloprid) csávázószerként történő alkalmazását. Az említett hatóanyagokkal az EU vonatkozó döntése alapján csávázni, talajfertőtleníteni és a növények virágzását megelőzően permetezni szigorúan tilos. A tiltást megelőzően előírták a vetőgépekre szerelt deflektorok alkalmazását, amivel kapcsolatosan igen szomorú példának számít az a csákvári eset, amikor a termelő az említett szabályt figyelmen kívül hagyva, a kukorica vetése közben kb. 400 db méhcsaládot károsított meg.
A neonikotinoid szercsoportok csávázószerekben történő alkalmazásának felfüggesztése sajnos nem hozta meg a várt eredményt. A méhpusztulások mennyisége pontosan az alkalmazás betiltását követő első évben komoly méreteket öltött.


Mérgezési esetek
Sajnos idén megtörtént az, amire eddig nem nagyon volt precedens: egy méhekre nem jelölésköteles kaptán tartalmú készítménybe a gyártás során (valószínűleg figyelmetlenségből) fipronilt kevertek. A gazdálkodók a szert az előírásoknak megfelelően juttatták ki főleg virágzó gyümölcsösökben, ezzel igen komoly károkat okoztak a röpkörzet méhészeinek. Az eset kapcsán 37 helyszínen 52 méhész állománya károsodott különböző mértékben. A teljesen elpusztult és a legalább 70%-ban károsodott méhcsaládok száma együttesen közelíti a 2000 darabot, az okozott kár jóval meghaladja a 100 millió Ft-ot. Az említett készítmény gyártója elismerte a felelősségét, és megindult az egyeztetés.
A méhcsaládok pusztulásának okait boncolgatva tehát elmondható, hogy alapvetően méhkórtani okokra visszavezethető problémával állunk szemben. Nem lehet persze elmenni szó nélkül a növényvédelem által okozott mérgezési esetek mellett sem, ugyanakkor tisztán kell látni azokat a különbségeket, amelyek a permetezésekkel és az őszi-téli pusztulásokkal kapcsolatosak. A permetezésekkel kárt okozó gazdák hajlamosak összekeverni a két dolgot és így próbálnak kibújni a felelősség alól, megfeledkezve arról, hogy mind a méhészeknek, mind pedig a növénytermeléssel foglalkozó gazdáknak közösek az érdekeik.

 Lapzárta előtt érkezett a hír, miszerint a cikkben említett fipronil mérgezés károsultjait a hibás növényvédő szer legyártásáért felelős multinacionális cég, az ADAMA 2015 márciusának végén, peren kívüli egyezség keretén belül kifizette.

 

A cikk további tartalmának megtekintéséhez online előfizetés szükséges!

{/user_group} {user_group 10} Ide jöhet az előfizetői tartalom!!!{/user_group} {/guest}






Szerző: Tóth Péter OMME-szaktanácsadó, Veszprém megye

Címkék:
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Új, változókamrás bálázógépek piaci bevezetése a Kuhn-tól

A Kuhn Farm Machinery bemutatta az új VB 3200 változó kamrás bálázó gépcsaládot, amely 10%-kal nagyobb kapacitást és ...