Flavo Planttal a szőlőben is
Kertészet - 2020.01.18
Üzemi szintű tapasztalatok mutatják a flavonoidok jótékony hatását A Flavo Plant növénykondicionáló használatával elért 2019. évi gyakorlati eredményeket mutatjuk be cikksorozatunkban, amelynek 5. része a szőlővel foglalkozik.
Ez az év a 2017. évhez hasonló termésmennyiséget adott, a borok minősége a várakozások szerint kiváló lehet, mert a szüreti időszak időjárása kedvezett a szőlő magas minőségének. Nem úgy, mint a fakadás és a virágzás körüli időszak! Az áprilisi időjárás nem kedvezett a növényeknek, mert a szokatlanul hűvös időjárás késleltette a tőkék fejlődését. Májusban megérkezett a várva várt eső, ami egybeesett a szőlő egyik legérzékenyebb fenológiai fázisával, a virágzással. Aki a megszokott technológiát alkalmazta a gyakori csapadék, magas hőmérséklet mellett, és nem csökkentette a két permetezése közötti napok számát, annak a szőlője megfertőződött a peronoszpórával. A nyári időszak csapadékos, meleg időjárása a lisztharmatfertőzés terjedését is elősegítette, de most nem ez jelentette az elsődleges problémát. A fertőzések megjelenését a gondos növényvédelem és a szakszerű, tudatos tápanyag-utánpótlásra alapozott növénykondicionálás mérsékelte. A stresszhelyzetben lévő növények a káros hatások elkerülésére különböző anyagcseretermékeket képeznek, mint például a flavonoidokat.
A flavonoidok mint a növények másodlagos anyagcseretermékei több ponton segítik növényeinket a stressztűrésben, az oxidáns-antioxidáns rendszer működésében, anyagcsere-folyamataiban. Hatékony komplexképzőként nagy szerepet játszanak a tápanyagok felvételében, növényen belüli mozgatásában. Mindezeken túl aktív védelmi funkciót látnak el a kórokozó gombákkal és baktériumokkal szemben. Ezeket a kedvező hatásokat tapasztalták meg azok a termelők, akik a Flavo Plant felhasználása mellett döntöttek.
Sikeres védekezés Szekszárdon
Dániel Zsolt Szekszárdon zweigeltet, cabernet sauvignont, cabernet franc-t, merlot-t és kékfrankost termel, és ezekből készíti kézműves borait. Növényvédelmét most már évek óta nem regisztrált módon, hanem meggyőződés alapján ökoszemléletben végzi, a szintetikus készítményeket szinte teljes mértékben mellőzi. A peronoszpóra elleni védekezést kritikus időszakban 8-10 napos fordulóközökkel alacsony dózisú rézre (0,6–0,8 kg Cu/ha) és Flavo Plant-kiegészítésre alapozta. A védekezés sikeresen alkalmazható, de nagyon fontos a kijuttatás minősége, a homogén takarás elérése. A merlot fajtában jelentkező fürtperonoszpóra külön kezelést igényelt.
A lisztharmat ellen az elemi ként (3 kg/ha) és a Flavo Plantot (0,7 l/ha) használta tápanyagokkal kiegészítve. A lombtrágya-kiegészítés is a növény ellenálló képességének növelését szolgálta, foszfort használt a termesztő a vegetációs időszak elején a szöveti szilárdság növelésének érdekében, majd kalciumtartalmú kiegészítésre váltott. Fontos megjegyezni a mikro- és mezoelemek esetében, hogy az antagonizmusok és szinergiák miatt komplettírozni kell az elemeket, mi a cikkben csak a dominanciát emeljük ki. Az eredmény közepes-alacsony termésmennyiségek mellett kiváló minőség.
Szintén a szekszárdi borvidéken, a Heimann Szőlő- és Bortermelő Családi Birtokon is alkalmazták a Flavo Plantot kadarka fajtában. 14 kezelés rézre (0,6 kg/ha) és kénre (2,4 kg/ha) alapozva, kiegészítésként felváltva narancsolaj vagy Flavo Plant. A birtok részben ökogazdálkodást folytat, ebben a rendszerben került beállításra a Flavo Plant is. Az utolsó két kezelésből az erjedésgátlás miatt a Flavo Plant kimaradt. A termés kiváló minőséget mutatott, növényvédelmi szempontból kifogástalan állapotban volt.
A bor minősége a bizonyíték
Rácz Miklós Tamás villányi szőlész-borász is használta a Flavo Plantot organikus művelésű szőlőjében. Az elemi ként és a rezet csökkentett dózisban alkalmazta a szezonban 8 alkalommal, ezt egészítette ki kezelések felénél Flavo Planttal. A alaphatóanyagok mellett kezelésenként eltérő termésnövelő vagy növénykondicionáló készítményeket használ. A Flavo Plant-kezelések hatására jobb vegetatív állapotot tapasztalt, ami a készítmény stresszoldó és tápanyagfelvételt ösztönző hatásának tulajdonítható: a Flavo Plant segíti az alacsony dózisú kontakt szerek biológiai aktivitásának érvényesülését.
A Tokaj-hegyaljai Gróf Degenfeld Szőlőbirtokon a természettel összhangban ökotermelést folytatnak. Ebbe a rendszerbe illesztették be a Flavo Plantot.
A kén- és réztartalmú készítményekre alapozott technológiát a kritikus időszakokban négyszer egészítették ki Flavo Planttal. A kísérleti területen termett furmintból és hárslevelűből különleges minőségű száraz bort készítenek, az utolsó kezeléseket narancsolaj- és kálium-bikarbonát-tartalmú készítményekkel egészítették ki. A szőlő minősége alapja volt a minőségi bornak, amihez a Flavo Plant is hozzájárult a növénykondicionáló és tápanyagfelvételt elősegítő tulajdonságai révén.
Lisztharmatterheltség jelentkezett egy-két tőkén elszigetelten, peronoszpórára utaló olajfoltok megjelenése a vegetációs időszak második felében és a másodlagos hajtásokon volt furmint és hárs fajtákon.
Riczu Tamás villányi szőlész és borász saját ökotermesztési rendszerében, valamint konvencionális növényvédelmi szolgáltatásában egyaránt használta a Flavo Plantot. Több technológiába került elhelyezésre a Flavo Plant, amelyről általánosan elmondható, hogy kéthetes fordulóközökkel került felhasználásra. Ebben a vegetációs időszakban nem volt elegendő a kéthetes kezelési időköz, mert a kontakt szereket sokszor a hatástartam időszakán belül lemosta az eső. Kontakt szereket alkalmazó ökotermesztésnél és konvencionális művelésnél is jobb stratégiának bizonyult a gyakori kezelések és az alacsony szerdózis kombinációja. Nagyon korán elkezdődött a peronoszpóratünetek megjelenése, egyes területeken a feketerothadás is tapasztalható volt, ezek miatt vegetációs időszak elején is felértékelődött a réz használata.
Nem érdemes a megszokásra hagyatkozni
Az Eszterházy Károly Egyetem, Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben leányka fajtán égeztek kezelési kísérlett kénnel és réztartalmú készítménnyel. A Flavo Plant-kísérlet nem hozott átütő sikert, mert a peronoszpóratünetek a kezelt területen is nagy arányban megjelentek. Ennek elsődleges oka az volt, hogy az első rezes kezelés június legvégén történt, amikor már a korai peronoszpóratünetek általánosan megjelentek, továbbá szigorúan tartották magukat a kéthetes kezelési periódushoz. Azért tartják fontosnak megemlíteni mégis ezt a kísérletet is, mert nagyon jó bizonyítéka annak, hogy a megszokások és berögzült rutinok nem hoznak eredményt a szélsőséges időjárási viszonyokat mutató évjáratokban. Fontos a rugalmas és adekvát alkalmazkodás a körülményekhez.
A felsorolt kezelési példák igazolják, hogy a növényi kivonatoknak egyre nagyobb szerepük lesz a szőlő növényvédelmében, de a megszokottól eltérő környezeti feltételek rugalmasságot és a megszokottól eltérő stratégiák alkalmazását fogja megkövetelni.
A tapasztalatok részletes ismertetésért vagy személyre szabott szaktanácsadásért, kérjük, keressék kollégáinkat.
A Flavo Plant-kezelések hatására jobb volt a vegetatív állapot, ami a készítmény stresszoldó és tápanyagfelvételt ösztönző hatásának tulajdonítható.
Dankó Róbert okl. növényvédelmi
agrármérnök,
robert@arravis.hu
+36302287435
Gombos Gergely kertészmérnök
gergo@arravis.hu +36307855276
Szőke Tamá okl. agrármérnök
tamas@arravis.hu
+36309449552
Miért szeretjük a Benevia® rovarölő szert? - Önök mondták
Becőritkító kártevők repcében – Védekezés a fénybogarak, ...
Repce regulátorozás – A professzionális repcetermesztés ...
Talajlakó kártevők, talajfertőtlenítés – Drótférgek, ...
Ki mint vet… Az ágazat helyzete és kilátásai
2024 az innováció éve a növénytermesztésben!
A kukoricabarkó kártétele és annak megelőzése
Több mint 40 százalékkal kevesebb traktort vásároltak 2023-ban
Fertőzésveszély napraforgóban és szójában
Teljeskörű talajfertőtlenítés: piretroid rovarölő ...