Horsch Maestro – a szemenkénti vetőgép
Vető- és talajművelő gépek - 2018.11.22
A tavaszi szezon nagyon gyorsan elrepült, illetve a tavasz, amelyről sokan úgy éreztük, hogy az idén elmaradt, és a télből egyből a nyárba csöppentünk. Később visszajött a tavasz, lehűlt az idő, és egy picit mintha meg is fogta volna a növényeket.
A tavaszi vetések jól sikerültek, száraz volt a talaj, és megint lehetett olyan helyeket látni, ahol elhúzódott a kukorica kelése. Az tudjuk, mert egyre több előadásban megjelenik, hogy a kukoricának – vagyis a termelőnek – az a jó, mert akkor lesz a legnagyobb termés, ha az első és az utolsó megjelent növény között nem telik el több, mint két nap. Ha már több idő eltelt, vontatottá válik a csírázás, akkor már a kelésnél látszik, hogy gond lesz a terméssel.
Miből adódik a vontatott kelés? Sokan még szántanak a kukorica elé. Tavasszal, ha simítóval lehúzzuk a szántást, lesznek olyan helyek, ahol nyers a talaj, és olyan helyek, ahová a száraz földet húztuk be. A vetőgépeken lévő rögterelő, sortisztító valamelyest tud segíteni abban, hogy elkotorja a száraz talajt, de ha mélyebbek a gödrök, rossz volt a szántás, akkor ez sem tud tökéletes munkát végezni. Ezen úgy lehet segíteni, hogy a szántást később, akár a fagyon elmunkáljuk, vagy elhagyjuk a szántást, és kultivátorral végezzük az alapművelést.
Egy másik ok, amiért a kelés vontatott, hogy nem egyenletes a mélységtartás. A változó talajokhoz változó csoroszlyanyomás is kell. Ha most mindenki elgondolkodik azon, hogy a jelenlegi vetőgépével hányszor állít csoroszlyanyomást egy szezonban vagy naponta, akkor nagyon hamar rájön, hogy kevésszer. A Maestróban már a kezdetektől hidraulikus csoroszlyanyomás-állítást találtunk, és a nyomás értékét a monitorról lehet állítani. A 2018-as évtől már automatikus csoroszlyanyomás-állítás is elérhetővé vált, így az Axiál által értékesített gépek mind ezzel a rendszerrel kerültek a termelőkhöz.
A vetőmag mellett kétféle műtrágya plusz mikrogranulátum kijuttatása egy menetben
Hogy működik az automatikus csoroszlyanyomás-állítás?
Beállítunk egy értéket, amellyel szeretnénk, hogy a mélységtartó kerekek nyomják a földet, és folyamatosan ezt a súlyt tartja a rendszer. Ha laza talajra érkezik a vetőgép, akkor a vetőtárcsa könnyen behatol a talajba, így a mélységtartó kerekeken megnő a súly, a rendszer visszavesz a hidraulikus nyomásból, ha pedig keményebb talajrészre kerül, akkor tehermentessé válnak a támasztókerekek, és ebben az esetben a hidraulikus rendszer nyomást ad a kocsikra. Az így elvetett magvak sokkal egyenletesebb mélységbe kerülnek, egyenletes lesz a kelés és nő a termés.
Azon termelők, akik kemény vagy agyagos talajokon dolgoznak, többször találkoztak már azzal a jelenséggel, hogy vetés után a vetőbarázdát egyáltalán nem vagy csak részlegesen tudják összezárni. Ez a jelenség nedves talajokon jön elő gyakran. A Horsch Maestro V tömörítőkerekeit lehet opciósan tüskés vagy ujjas tömörítőkerekekkel rendelni. Ezek a kerekek az elkent vetőbarázda falát szétroncsolják és a vetőmagot sokkal jobban beágyazzák. A problémás helyeken csak ez a tömörítőkerék is nagyon sokat segít az egyöntetűbb kelésben.
Azon termelők, akiknek ez fontos, a Maestrót választják!
Szász Zoltán
30-742-0302
Dopping a napraforgónak, avagy a Biotrinsic™ i280 FP ...
Fertőzésveszély napraforgóban és szójában
Talajlakó kártevők, talajfertőtlenítés – Drótférgek, ...
JDLink™ modulok a John Deere-on túl
Amiről a talajszelvények mesélnek
Becőritkító kártevők repcében – Védekezés a fénybogarak, ...
Ösvényen a hucul – Avagy egy kiváló fajta lehetőségei a ...
Erdészeti támogatások 2024-ben
Teljeskörű talajfertőtlenítés: piretroid rovarölő ...
Vitatott feltételesség – Avagy minden, amit az ugaroltatásról ...
