TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)
Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)
Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 653 Ft
Benzin ára: 643 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 393,4
USD: 369,7
CHF: 406,26
GBP: 461,09
Hirdetés
A növénytermesztés egyik kulcseleme a növényfajta kísérlet

A növénytermesztés egyik kulcseleme a növényfajta kísérlet

Hírek - 2017.10.04

A növénytermesztés egyik kulcseleme a növényfajta kísérleti tevékenység, mivel az agrárium és erdőgazdálkodás számára a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát - emelte ki a földművelésügyi miniszter Budapesten egy szakmai konferencián.

Fazekas Sándor a "125 éves a magyar növényfajta kísérlet" című szakmai tanácskozáson aláhúzta: a 125 évvel ezelőtt Magyarországon megkezdett növényfajta kísérleti tevékenység célkitűzése az volt, hogy az alkalmazott génmegőrzési, fajtafenntartási és szaporítóanyag-gazdálkodási módszereket széles körben megismerjék a gazdálkodók az országban.

Hozzátette: a magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése alapvető nemzetgazdasági érdek. Ahogy a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, valamint ültetési anyag előállítása és felhasználása, valamint a korszerű fajtahasználat is. Ez biztosítja a magyar emberek ellátását jó minőségű - GMO-mentes -, belföldi előállítású élelmiszerekkel, és Magyarország élelmezésbiztonságának megőrzését - mutatott rá Fazekas Sándor.

Az agrártárca vezetője emlékeztetett: a növényfajta kísérleti tevékenység 125 éve, 1892-ben a Magyaróvári Országos Növénytermelési Kísérleti Állomáson kezdődött el Magyarországon. Cserháti Sándor több mint egy évszázaddal ezelőtt megálmodott és elindított rendszere a világ egyik legkorszerűbb vizsgálati rendszerévé fejlődött, amely a hazai termelők elvárásait, igényeit veszi figyelembe, úgy, hogy felhasználja mind a hazai, mind a nemzetközi kutatás, alkalmazott és gyakorlati tudományágak vívmányait.

A nagy múltú állami fajtakísérletek jelentik manapság is a garanciát a korszerű növényfajták köztermesztésbe kerülésére, amely egyúttal a kiváló minőségű, egészséges élelmiszerek előállításának az alapja. Napjainkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságánál működik a magyar és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően az egységes módszereken alapuló hazai fajtakísérleti tevékenység.

Utalt arra is: a genetikai sokféleség, a biológiai alapok védelme kiemelt szerepet kap az agrárágazat hosszú távú stratégiájában. Kiemelt jelentőségű Magyarországon a kutatás-fejlesztés, innováció. Magyarország kiépítette a kutatói-nemesítői hálózatát, amelynek célja a versenyképes magyar mezőgazdasági termelés alapjainak megteremtése. Ezért az új fajták termesztésbe vonását is megelőzi a Nébih szigorú szakmai vizsgálata. Így megelőzhető, hogy gazdaságilag haszontalan, vagy természetre káros növényfajták szaporodjanak el.
A fajtakísérletek eredményei alapján kaphat egy növényfajta állami elismerést, ami feltétele annak, hogy az új fajták eljuthassanak a fogyasztókhoz. Ezáltal a köztermesztésbe kizárólag olyan fajták kerülhetnek, amelyek gazdaságosan és környezetkímélően termeszthetőek. Ez az alapja annak, hogy egészséges, ízletes élelmiszer kerüljön mindenki asztalára - hívta fel a figyelmet Fazekas Sándor.

Oravecz Márton, a Nébih elnöke azt emelte ki: a Kárpát-medence, így Magyarország is jó adottságokkal rendelkezik a növénytermesztéshez, de csak a magas színvonalú, a korszerű tudományos eredményeket alkalmazva végezhet magas színvonalú és eredményes növénytermesztést. Ezért a növényfajta kísérletek alapvetően azt szolgálják, hogy hozzájáruljanak a magyar növénytermesztés és agrárium sikeréhez, versenyképességének növeléséhez.

Feldman Zsolt, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a növényfajta kísérletek az egyik legkomolyabb szakmai hátteret igénylik a mezőgazdaságban. E tevékenység alapjául szolgál a növénytermesztés korszerű biológiai alapjainak megteremtéséhez, biztosításához, hogy azok megfeleljenek az ország környezeti adottságainak és a gazdák termesztési céljainak, elvárásainak.

Lukács József, a Nébih tenyésztési és növénytermesztési elnökhelyettese az MTI-nek elmondta: a Nébih az elmúlt években átlagosan 25-30 szántóföldi faj 850-900 fajtajelöltjét állította kísérletbe évente, a gazdasági értékvizsgálatok keretében.

Az úgynevezett DUS (fajtaazonosítási) vizsgálatokban - melyek a meghosszabbítást, letéti felújítást is tartalmazzák, valamint a szülői vonalak vizsgálatát is magukban foglalják - pedig átlagosan évi 40-45 faj 3000 fajtája kerül beállításra. Az utóbbi években évente 85-90 zöldségfaj 600-650 fajtáját vonták be a DUS vizsgálatokba. A 125 év alatt, a mai napig összesen 7515 fajta került regisztrálásra a törzskönyvben.

Beszélt arról is, hogy egy szántóföldi fajta problémamentes DUS vizsgálata általában 2 évet vesz igénybe, évelő fajták esetében azonban 3 évig is eltarthat. A gazdasági értékvizsgálat fajtól függően 2, illetve 3 év időtartamú. Gazdasági értékvizsgálatra 87 faj kötelezett az Európai Unióban, ebből 61 faj szerepel a Nemzeti Fajtajegyzéken.

Közölte: a Nébih génbankkal nem rendelkezik, a nemzeti génbank fenntartása a Növényi Diverzitás Központ feladata. A Nébih a fajtakísérletekhez referenciagyűjteményt tart fenn, amelyben 61 növényfaj 6584 növényfajtájának vetőmagmintája szerepel.




Forrás: MTI, Fotó: AgrárUnió

Címkék: növénytermesztés, génmegőrzés, erdőgazdálkodás, agrárium, növényfajta kísérlet
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

2024 az innováció éve a növénytermesztésben!

Az előző évek változatos kihívásai után idén az agráriumban az innováció és a fenntarthatóság kerül előtérbe.