mezőgazdasági munka

Nem esik le a gyűrű az ujjukról

Külföldiek magyarországi mezőgazdasági munkavállalása

A külföldre vagy más ágazatokba vándorló hazai szakemberek, illetve a fiatalok lanyha érdeklődése miatt mára a magyar mezőgazdaság is égető munkaerőhiánnyal küzd. A cégek ennek orvoslására a külföldiek „importálásától” sem idegenkednek, így egyre több helyen válnak megszokottá a román és ukrán vendégmunkások a kertészetekben, esetleg a traktorok volánja mögött, illetve az indiaiak a tehenészetekben.

A külföldről érkező alkalmi munkások aránya nagyjából 5-6 százalékot tesz ki a magyar zöldség-gyümölcs ágazatban. Jellemzően Románia erdélyi területeiről és Ukrajnából érkeznek, s tavasztól őszig maradnak nálunk. A bérük megegyezik a hazai dolgozókéval, elhelyezésükről pedig a munkaadó gondoskodik (jellem-zően elhagyott tanyákat újítanak fel, esetleg kisebb munkásszállókat építenek). A vendégmunkásokkal mindig nagy a kockázat, mert a közvetítésre szakosodott munkaszervezők brigádjaiban sokszor a tagok fele alkalmatlan a kijelölt feladatra. Azok a szerencsésebb termelők, akik visszatérő munkásokat foglalkoztathatnak, hiszen velük nem kell zsákbamacskát venniük.

Eltűntek az alkalmi munkások

A zöldség-gyümölcs ágazat évek óta komoly munkaerőgondokkal küzd, s ez leginkább a betakarítások idején érzékelhető. Az emberhiány már a tavaszi szamócaszezonban is problémát jelentett, de ez alighanem így lesz októberben is, amikor az almaszedésre kerül sor. „Ezekben az időszakokban 50–60 ezer plusz munkavállalóra volna szükség” – mondta az AgrárUniónak Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke. Mivel magyar idénymunkás egyre kevesebb akad, a nagyobb cégek külföldieket igyekeznek hazánkba csábítani. Volt idő, amikor a hiányt szépen fel lehetett tölteni az erdélyi területről érkezőkkel, de amióta a romániaiak is megkapták az uniós munkavállalói jogot, azóta inkább Spanyolországba és Olaszországba mennek a magasabb bér reményében. Magyarország már a kárpátaljaiak számára sem vonzó, ahonnan az ukránok is inkább Lengyelország felé veszik az irányt, hiszen ott nincsenek nyelvi gondjaik.

mezőgazdasági munka

„Nagy tartalék van a diákmunkában, amely egyre inkább felértékelődik, s ez meglátszik a javuló munkakörülményekben és az órabérek emelésében is” – mutatott rá Ledó Ferenc. Mindezzel együtt a munkaerőhiány miatt máris sok beruházás maradt el az ágazatban, főleg a kézimunka-igényes zöldség- és gyümölcskultúrákban, ahol ennek következtében folyamatosan csökken a művelt területek aránya. Hogy hova tűntek a magyar munkavállalók? Jellemzően nem külföldre mentek, csupán más ágazatokba vándoroltak át, ahol kellemesebbek a körülmények. Kétségtelen, hogy könnyebb egy klimatizált gyárban dolgozni, mint állandóan létrázni, hajolgatni és a napon pörkölődni, bár a gépesítés (például a szedőkocsik alkalmazása) már a kertészetekben is komfortosabbá teszi a munkavégzést.

Hátrányban a kisebb cégek

Természetesen az alkalmazottak hozzáállása sem mellékes, ha ugyanis nem vigyáznak a termésre, az akár a termelő egész hasznát elviheti. Hiába óvta egész évben például az almát, és produkált minőségi terméket, ha leszedésnél az áru megnyomódik, hullafoltos lesz, akkor kilónként 100 forint helyett csak 20-at kap érte, és máris kész a baj.

A kis családi gazdaságok hátránya, hogy nem képesek egész évben munkát adni alkalmazottaiknak, így sokkal nehezebben tudják magukhoz kötni őket. A nagyobb cégek kedvezőbb helyzetben vannak, hiszen több növénykultúrával foglalkoznak, így akár 9-10 hónapra elegendő ápolási-szedési munkát képesek biztosítani a hozzájuk szegődőknek. Csábító lehet a magasabb bér is, ám ez a végtermék árában nem jelenhet meg, mert a külföldi konkurencia rögtön itt teremne az olcsóbb árujával. „2011–12-ben az alkalmi munka nettó órabére 500–600 forint volt, ma pedig 800–1200. A különbséget csak úgy lehet kitermelni, ha jelentősen javítjuk a hatékonyságot” – emelte ki Ledó Ferenc.

A gépészek visszatérnek

A mezőgépészszakma is a zöldség-gyümölcs ágazathoz hasonló gondokkal küzd, ám itt mégis sokkal kisebb a külföldi munkaerő aránya. Elsősorban azért, mert speciális ismereteket, komolyabb szaktudást igénylő területről van szó, amely iránt a hazai fiatalok is egyre nagyobb számban érdeklődnek. Komoly szerepe van ebben a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ), valamint az agrártárca által közösen indított „Legyél Te is mezőgépész” programnak, amely máris érezteti jótékony hatását. „Fél évtized alatt megduplázódott a szakmába jelentkezők száma. Míg 2013-ban alig 1200 diák választotta a mezőgépész-területet, 2017 őszén már 2700-an jelentkeztek ilyen irányú képzésekre” – mondta dr. Medina Viktor, a MEGFOSZ igazgatója. A munkaerőhiány okozója ezen a területen nem annyira az elvándorlás, mint inkább a közelmúltban bekövetkezett technológiai váltás volt. Az idősebb generáció egy része nem volt képes követni a komputervezérelt technológiákat, másik része visszavonult, a fiatalok beépüléséhez és gyakorlatszerzéséhez pedig idő kell.

Érdekes tendencia, hogy a frissen végzettek közül többen is átvándorolnak más ágazatokba, mert a betanulási szakaszban – érthető módon – alacsonyabb a fizetésük. Akik türelmetlenek, azok könnyen elcsábulnak, elmennek például az építőiparba, ahol a kezdeti időszakban többet kereshetnek. Tapasztalatok szerint azonban pár év elteltével mezőgépészként jóval magasabb bért kaphatnak, így megéri hűségesnek maradni a szakmához. „Az alapszakon (BSc) végzett mezőgazdasági gépészmérnökökkel kapcsolatban problémát jelent, hogy már a tanulmányaik alatt álláslehetőséghez jutnak, ezért évek óta igen nehéz mesterképzést (MSc) indítani az országban. A munka és a jó fizetés mellett szinte lehetetlen visszacsábítani őket az iskolapadba” – mutatott rá egy meghökkentő trendre dr. Medina Viktor. Szerinte ugyanakkor a fiatalokra ebben a szektorban sokkal jellemzőbb a röghöz kötöttség, vagyis aki külföldre megy, az is viszonylag hamar visszatalál Magyarországra. Még a javára is szolgál, ha megismer más technológiákat, eltérő gondolkodásmódot és hozzáállást.

Turbános állatápolók

mezőgazdasági munkaAz állattenyésztés helyzete annyiban hasonlít a zöldség-gyümölcs ágazatéhoz, hogy a munkaerőgondokat eleinte meg lehetett oldani a Romániából és Ukrajnából érkező magyar ajkúak foglalkoztatásával. Később már a nyelvet nem ismerő románok és ukránok is jöttek, most pedig ott tartunk, hogy a munkaigényesebb feladatokra (fejés, körmölés) akár Indiából is „importálunk” embereket. Erről számolt be az áprilisi AXIÁL Gyakorlati Akadémia szakmai rendezvényen Sárközi Tamás, a Multiton Kft. résztulajdonosa és ügyvezetője is. A Heves megyei vállalkozás sarudi telepén 650 tehén és szaporulata napi 20 ezer liter extra minőségű tejet állít elő, laktációs tejtermelésük 12 679 liter. A munkaerőgondok orvoslására első körben idehaza kerestek alkalmazottakat, ám gyakori probléma volt a szakképzetlenség, a felelőtlenség, a pontatlan munkavégzés – derül ki az AXIÁL Kft. összefoglalójából. A sarudiak kényszermegoldásként fordultak az indiai vendégmunkások felé, és némi hezitálást követően elindították a programot. Törvényesen, szabályosan, minden papírt és igazolást beszerezve (ezért kicsit hosszadalmas folyamat végén) jutottak külföldi munkaerőhöz, és a színes turbános indiai férfiak nagy feltűnést keltettek a Heves megyei faluban. 2015-ben érkezett az első csoportjuk, s azóta átlagosan másfél évnyi tartózkodás után hazatérnek, majd pár hónap után visszajönnek. A munkájukra nincs panasz, tisztelettudóak és jóindulatúak, bérezésük megegyezik a magyar alkalmazottakéval. Mindannyian beszélik a kommunikációhoz elengedhetetlen – legalább alapszintű – angolt, de igyekeznek magyarul is megszólalni.

Nem félnek dolgozni

Hasonló tapasztalatokról számolt be az ország másik végében működő Hegykői Mezőgazdasági Zrt. vezetője, Varga Gábor is. A soproni régióban tevékenykedő cég 1700 holstein-fríz szarvasmarhát tart, és a hiányzó munkaerő pótlására először erdélyi, ukrajnai munkavállalókkal próbálkoztak, de ők gyorsan továbbálltak Ausztriába. Így jutottak el az indiai vendégmunkások alkalmazásának gondolatához, akiknél a nagy földrajzi távolság miatt nem áll fenn a hirtelen távozás veszélye, ráadásul Magyarországon akár tízszer többet kereshetnek, mint otthon. Túlórákkal a havi nettó keresetük akár a 300 ezer forintot is elérheti. Fontos követelmény volt, hogy ne féljenek a gépektől, illetve ne idegenkedjenek a digitalizációtól, de ezzel már a kezdetekkor sem volt probléma, mindannyian tökéletesen kezelték a modern eszközöket. A munkáltató részéről elvárták a jól felszerelt, tiszta házat, valamint az internetkapcsolatot, hiszen így tudtak kapcsolatban maradni az otthoniakkal. A megkeresett pénz jó részét természetesen hazautalják, a vendégmunkások tehát nem „felelőtlenül” költekező turisták, akiknek a jövedelme az országban marad.

mezőgazdasági munka 

Szerző: AgrárUnió

Tags: mezőgazdasági munka, munkaerőhiány, alkalmi munkások

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom