Gyerekmunka

Gyerekmunka: Afrikába még nem érkezett meg a XXI. század

Alig javult a kiskorúak helyzete Afrikában, erre mutat rá egy újonnan született tanulmány. Bő 70 millió gyereket kényszerítenek munkára a kontinensen, túlnyomó részüket a mezőgazdaságban alkalmazzák – gyakran fizetés nélkül.

Egy 2016-os becslés szerint minden ötödik afrikai kiskorút (összesen 72 millió főt) gyerekmunkára kényszerítenek, ami legalább a duplája a Földünk egyéb térségeiben tapasztalható aránynak. Közel 32 milliót ráadásul olyan területeken fognak dologra, ami az egészségükre is káros. A legrosszabb a helyzet a szubszaharai térségben, a Szaharától délre elhelyezkedő országokban, ahol mindenekelőtt (85 százalékban) mezőgazdasági munkára kényszerítik a kiskorúakat. 11 százalékuk a szolgáltatásban, 4 százalékuk az iparban dolgozik – sokszor fizetés nélkül.

A nyugati szemektől távol eső afrikai falvakban általánosnak mondható, hogy a gyerekeket bevonják a házimunkákba, és a gazdálkodásban is segíteniük kell a szüleiknek. Nem arról van szó, hogy néhanapján ráveszik őket az uborkaszedésre, vagy bepattannak apa mellé a traktorba, hanem rendszeresen arra kényszerítik a kiskorúakat, hogy az erejükön felül teljesítsenek. Főznek, takarítanak, a kisebb testvéreikre vigyáznak, locsolnak, kapálnak, leszedik a termést és gondozzák az állatokat – mutat rá egy közelmúltban született tanulmány.

A brit IDS (Institute of Development Studies) intézet két szerzője Ghánában szerzett tapasztalatokat a témában. Rámutattak, hogy a gyerekmunka fontos kiegészítőnek számít abban, hogy a családnak javuljon az anyagi helyzete, és megteremtse magának az élelmiszerbiztonságot. Sok esetben a kiskorúakat erővel kényszerítik munkára, ami még akkor is törvénybe ütköző, ha fizetséget kapnak érte.

afrika 2

A németországi székhelyű Fairtrade International nonprofit szervezet logója egyre több árucikken jelenik meg, arról biztosítva a fogyasztót, hogy például az általa vásárolt kávét fair és fenntartható módon, egyebek mellett gyerekmunka alkalmazása nélkül termelték meg. Bővebben kifejtve mindez azt jelenti, hogy 15 éven aluli személy nem vesz részt az előállításban, vagy ha mégis, akkor a családi farmon dolgozik, kényszerítés nélkül.

Hasonló előírásokat, követelményeket más vállalatok, szervezetek is megfogalmaznak, ami nem számít újdonságnak, hiszen efféle törekvések már az I. világháborút követő Európában és Észak-Amerikában is megjelentek. Afrikában lassabban terjednek ezek az eszmék, de vannak részsikerek, Ghánában és Elefántcsontparton például a kakaó betakarításánál sikerült komoly mértékben háttérbe szorítani a gyerekmunka alkalmazását. Ezt még akkor is eredményesnek tekinthetjük, ha az ágazat vállalását – miszerint 70 százalékkal csökkentik 2015-re a kiskorúak munkába állítását a kakaóföldeken – csak fél évtizeddel később, 2020-ra tudták megvalósítani.

Mindezzel együtt az afrikai helyzet továbbra sem fényes, hiszen még mindig nagyon sok gyerek végez az egészségére káros munkát, illetve a pénzkeresés kényszere miatt számos esetben hanyagolják el iskolai tanulmányaikat. Nem az a cél, hogy egyáltalán ne vegyenek részt a mezőgazdasági termelésben, viszont ennél több beleszólás illetné meg őket a saját sorsuk alakulásába. Ez pedig már nem családon belüli ügy, hanem a legszélesebb körű társadalmi jobbító szándéknak kellene mögötte állnia.


Fotó: ilo.org



 

Tags: növénytermesztés, állattenyésztés, mezőgazdaság, Afrika, fair kereskedelem, kakaó, gyerekmunka

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom