TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.180,23 Ft (tonna)
Napraforgómag: 147.249,15 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 61.347,14 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.104,94 Ft (tonna)
Repcemag: 161.436,80 Ft (tonna)
Full-fat szója: 214.242,86 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 633 Ft
Benzin ára: 647 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 391,04
USD: 365,05
CHF: 400,10
GBP: 457,77
Hirdetés
Fogyasszunk kevesebb húst? Ez a bolygót aligha mentené meg

Fogyasszunk kevesebb húst? Ez a bolygót aligha mentené meg

Hírek - 2020.11.22

Drámai következményekkel járna, ha az emberiség gyorsuló ütemben csökkentené a húsfogyasztást. Egy friss német tanulmány szerint az állattenyésztési ágazat összes szereplője komoly kárát látná ennek, miközben alig csökkenne az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Mi történne, ha mindenki kevesebb húst fogyasztana a jövőben? Erre a kérdésre kereste a választ tanulmányában a braunschweigi Thünen Intézet. Manapság „divat” az állattenyésztés környezetszennyező hatását felemlegetni, amiben jócskán van igazság, ám az ágazat visszafejlesztése, kapacitásainak hirtelen csökkentése drámai következményekkel járna a benne dolgozók számára. A Thünen Intézet elsősorban annak lehetséges hatásait vizsgálta, mi történne, ha az Európai Unióban 20 százalékkal csökkenne a húsfogyasztás 2030-ra.

Ez a mérték Németországra vetítve nagyjából 14 százalékos visszaesést jelentene, és valamennyi húsfajtát érintené – áll az agrarheute.com szakoldal összefoglalójában. A termelői árak 9 százalékkal csökkennének, ami igencsak beszűkítené az állattenyésztő gazdák mozgásterét. Sokan fel is hagynának a termeléssel, a tanulmány mintegy 10 százalékos visszaesést prognosztizál ebben az esetben a húselőállítás terén. A legrosszabban a sertéstenyésztő gazdák járnának, a hasznuk átlagosan 37 százalékkal csökkenne. Mindez persze a takarmányozást is érintené, a szója és más olajnövények importja szintén érezhetően zuhanna.

A húst valamivel ki is kellene váltani, ezért a zöldségek és más növényi eredetű élelmiszerek termelői ára bő 3 százalékkal emelkedne az előttünk álló évtizedben, nemcsak Németországban, de egész EU-szerte. A németeknél az északnyugati termelők éreznék legjobban a bőrükön a húsfogyasztás csökkenését, náluk a profit mintegy 22 százalékkal lenne kevesebb. Mindez a feldolgozóipart sem hagyná érintetlenül, komoly strukturális átalakításokra volna szükség a túlélésükhöz. A járulékos haszon ehhez képest elenyészőnek tűnik: az egy évtizeden belüli 20 százalékos húsfogyasztás-csökkenés csupán 2 százalékkal csökkentené Németország kibocsátását az üvegházhatást okozó gázok terén.

Címkék: Európai Unió, zöldség, állattenyésztés, takarmány, Németország, húsfogyasztás, tanulmány, feldolgozóipar
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih ...

A Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közös projektben vett részt: „A ...