növényvédőszer-használat

Egy új találmánnyal csökkenthető a növényvédőszer-használat: megkülönbözteti a kártékony rovarokat a hasznosaktól

A Koppenhágai Egyetem kutatója olyan algoritmust fejlesztett ki, amely egy érzékelővel összekapcsolva lehetővé teszi a kultúrnövényre káros rovarok megkülönböztetését azoktól, amelyek beporozzák és elősegítik a növények fejlődését. Ez a kutató új tanulmánya szerint lehetővé teszi a gazdáknak, hogy a növényvédő szerek használatát a káros rovarokra szűkítsék.

A rovarölő szerek úgy lettek kifejlesztve, hogy eltávolítsák és ártalmatlanítsák azokat a rovarokat, amelyek a terményre ártalmasak. Sajnos azonban ezek a szerek a hasznos rovarokra is hatással vannak – például azokra, amelyek a beporzást végzik, megédesítik a gyümölcsöt és a levéltetvektől megvédik a növényeket. Ez biodiverzitási problémákat okoz. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint egy új találmány visszafordíthatja ezt a jelenséget. A FaunaPhotonicsszal együttműködve a Koppenhágai Egyetem kutatója kifejlesztett egy technológiát, amely képes megkülönböztetni a hasznos rovarokat a károsaktól.

„Megalkottunk egy olyan algoritmust, amely a szenzorral párosítva számos káros rovart képes azonosítani. Ennek köszönhetően a gazdálkodók bizonyos területeken végezhetnek permetezést ahelyett, hogy mindenhol megtennék azt a biztonság kedvéért” – magyarázta a talajtudományok és természeti erőforrások kezelésének tanszéke PhD-hallgatója. Hozzátette: „A következő lépés, hogy az érzékelők mozgathatóvá váljanak annak érdekében, hogy feltérképezzék, pontosan hol helyezkednek el a területen a kártékony rovarok. Így a gazdák számára lehetővé válik például, hogy a területnek csak a jobb oldalát permetezzék. Ezáltal a technológiánk remélhetőleg minimalizálja a növényvédőszer-kijuttatást, ami a környezet számára problémát jelent, és ami szükségtelenül káros az olyan hasznos rovarokra, mint a darazsak, méhek, katicák, ragadozó atkák és farkaspókok.”

Az érzékelők különböztetik meg a fajokat

A FaunaPhotonics biológusaival és mérnökeivel együttműködve a kutató egy olyan érzékelőt fejlesztett ki, amely infravörös fénnyel képes különbséget tenni a rovarfajok között. A napelemes érzékelő detektálja a rovarok szárnycsapásainak sebességét, hogy a rovarok teste a szárnyaikkal milyen arányban van, valamint a rovarok színét. Ezen információk alapján egy algoritmus a rovarokat fajcsoportok szerint kategorizálja és értesíti a gazdálkodót egy komputeren vagy mobileszközön keresztül.
„Dániában különösen sérülékenyek vagyunk a repce kártevőivel szemben, amelyek berágják magukat a növénybe és olyan lyukakat hoznak létre, amelyekbe más rovarok a tojásaikat teszik. Az érzékelőt használva láthatjuk, melyik táblát fertőzték meg ezek a kártevők, és itt használjuk a rovarirtó szert, míg a többi táblát nem kezeljük” – részletezte az ötletgazda.

Időt spórol és fokozza a bidovierzitást

Korábban a gazdák sárga tálcsapdákat használtak, amelyekbe vizet öntöttek, vagy légypapírt annak megállapítására, hogy találhatók-e káros rovarok a földjükön. „A szenzorunk és az algoritmus lehetővé teszi, hogy óráról órára, szezonról szezonra gyűjtsünk információt egy-egy területről. Valamint teljesen új lehetőségek tárulnak fel a rovarok viselkedésének megfigyelésére, amivel megtanulhatjuk a lehető legjobb módon megvédeni őket és ezáltal a biodiverzitást” – tette hozzá a kutató.
Noha a szenzort eddig főként laboratóriumban tesztelték, számos kísérletre kerül sor termőterületeken is. A kutató szerint „körülbelül 15 dán gazdaság teszteli az érzékelőket. Egész Európában jelenleg is nagyjából 100 szenzort tesztelnek. Eléggé biztosak vagyunk abban, hogy úgy fognak működni, ahogy elképzeltük” – összegezte.

 

Forrás: Agrow

Tags: növényvédelem, rovarkártevők, biodiverzitás

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom