sertés

A természetes mindig egészségesebb

Egy agrármérnök modern korunk életműködést károsító hatásai ellen küzd

Mester Károly agrármérnök korszakalkotó felfedezéseket tett a korunkra jellemző betegségek elkerülése és gyógyítása terén. Nevének és gyógyhatású termékének ismertsége vélhetően Béres Józseféhez lesz hasonló, ezért is beszélgettünk vele.

 – Keveseknek adatik meg, hogy feltalálók legyenek, mint ön vagy Béres József, és találmányukkal sokak egészségén javítsanak. Minek köszönhető ez a kiváltságos helyzet?

 – Megtisztelő a hasonlítás Béres József munkájához. Nem véletlen, hogy mind a ketten agrármérnökök vagyunk. Ismerem a Béres-csepp és a saját, az állatok és emberek számára fejlesztett termékeim élettani hatását. A Herbafulvo essencia napjaink táplálkozási körülményeire készült, kiemelten a mikrobiom-problémákra, emésztésélettani problémákra, a citokróm P450 (CYP) enzimrendszer védelmére, a lizin-arginin antagonizmus okozta keringési, immunrendszer-működési, máj-, veseproblémák elkerülésére.

A sertést a profitért tartjuk

mesterk – Kérem, meséljen a családjáról, fiatalkoráról. Hogyan lett önből agrármérnök?

 – A Rákosi-rendszer kisiparellenes intézkedései és a szolgáltató kisipari szövetkezet elől menekülve lett édesapám földművelő. Az 50-es évek nehézségei sodorták egymás mellé szüleinket. Az apám rendkívül szorgalmas, okos és művelt parasztlányt kapott társnak. A napi fizikai munka után esténként felolvasott nekünk. Az évszámok alapján talán sejthető, hogy az apám nem volt fiatal, amikor születtem, 64 éves volt. Az öreg ember bölcsességével nevelt, kiváló és őszinte „történelemtanár” volt, aki a munkát szolgálatnak tekintette. Otthon komoly háztáji gazdaságunk volt, édesanyám háztartásbeliként ebben a kis gazdaságban dolgozott a háziállatokkal, én ebbe nőttem bele. Talán azért szerettem nagyon az állatokat, mert a róluk való gondoskodás közben sok szeretetet kaptam tőlük.

Agrármérnöknek ta­­­­­­­­­­nultam és kutató lettem, de 5 év­­­­­­­­nyi tudományos munka után, látva a Kádár-rendszer szűkü­lő kutatási lehetőségeit, elmentem a termelésbe dolgozni. Egy jó termelőszövetkezetben másfél év múlva a szorgalmas munkámat honorálva fő-ágazatvezetőnek neveztek ki. 1000 tenyészkocás sertéste­lep vezetője lettem, évente 20 000 malacot neveltünk fel. Ez a sertéstelep lett az én kutatóintézetem. Alkalmazottként 24 éven át végeztem ezt a munkát. Naponta felügyeltem az állatok takarmányozását és egészségi állapotát, ezenkívül a telephez tartozó vágóhídon ellenőriztem a levágott állatoknál a bélcsatorna immunállapotát, a májak egészségét, a vesék állapotát. A sertéstelepen 6-8 komoly gazdasági kárt okozó, sikeres betegségmentesítő programot valósítottunk meg. Ebből több tudományos publikáció született, ami már megalapozta a későbbi szakértői munkámat. Nagyon sok állat-egészségügyi és anyagcsere-vizsgálatot végeztünk, kerestem az összefüggést a takarmányozás és az állatok egészségi állapota között. Az unióba való belépésünkig nem volt különösebb gondom a telep vezetésével.

A rendszerváltozás után nagyon sok külföldi beszállító és befektető jelent meg hazánkban, ők tanították meg nekünk, hogy a sertést nem a húsáért és a bőréért, hanem a profitért tartjuk. A sikeres betegségmentesítési programok után az vártam, hogy kevesebb problémánk lesz, mert a betegségektől mentes állat termel hatékonyan. Ez azonban nem így lett. Megváltozott a takarmányozás, új takarmány-alapanyagok kerültek a takarmányba a természetes fehérjék helyett, számtalan energetikai és fermentációs melléktermék jelent meg, a felhasznált szója GMO lett, valamint annak glifozát gyomirtószer-maradványértéke egyre magasabbá vált. Az állatok immunrendszere egyre kevésbé működött, komoly takarmányozás-élettani problémák jelentkeztek. Azért voltam relatíve könnyű helyzetben, mert nemcsak a beszállítók által kommunikált szakmai információkból kiindulva akartam megoldani a problémát, hanem mindig sikerült megtalálni a komoly biokémiai, élettani és kórélettani ismereteket igénylő betegségek okát.

 – Milyen betegségek voltak ezek?

 – Hasmenés, fülvégelhalás, magas vérnyomás, policisztás petefészek, lizin-arginin antagonizmus, tenyészkocáknál is előforduló emlődaganat, ezek és az állatok takarmányozása között szigorú összefüggés van. A vágóhidakon levágott növendék állatoknak és a tenyészkocáknak 2004 után drasztikusan romlott a veseállapota, a csontritkulás sok állományban probléma a növendék állatokban, pedig a takarmányban a D-vitamin és a csontképző elemek mennyisége optimális.

A sertéstelepen legalább 10 évet foglalkoztam azokkal a gyógynövényekkel, amelyekkel ki lehet váltani az ipari takarmányok generálta antibiotikumos kezeléseket, és kerestem azokat a természetes anyagokat, amelyek tompítják az ipari takarmányok hatását.

Kiút a nagyüzemi takarmányozás hibáiból

 – Hogyan fejeződött be a telepi munkája?

 – A sertéstelepen az egyik tulajdonos miatt kénytelen voltam abbahagyni a munkát 2011 májusában. Újra kellett építenem az életem 53 évesen, de már évek óta úgy élem meg, hogy ez egy nagy jutalom volt. Szakértőként dolgozva Európában közel 300 sertéstelepen jártam, láthattam, hogy minden sertéstelepen a takarmányozás-élettani problémák és az akadályoztatott működésű immunrendszer miatt a fakultatív patogén kórokozók jelentik a legnagyobb gondot. Az ott szerzett tapasztalatok alapján kezdtem el GMO-mentes alapanyagokból adalékmentes, természetes összetevőjű tápot gyártani különböző korcsoportú sertéseknek, különféle baromfifajoknak, csincsillának, nagy értékű sportlovaknak.

Arra már a sertéstelepi munkám során rájöttem, hogy az antibiotikumok sok esetben nem segítenek, hanem kifejezetten kárt okoznak. A takarmányozás-élettani problémát antibiotikummal nem lehet megelőzni vagy gyógyítani, vissza kell állítani az alapregulációt. A sertéstelepen legalább 10 évet foglalkoztam azokkal a gyógynövényekkel, amelyekkel ki lehet váltani az az ipari takarmányok generálta antibiotikumos kezeléseket, és kerestem azokat a természetes anyagokat, amelyek tompítják az ipari takarmányok hatását. Ezekből a tapasztalatokból fejlesztettem a Wendelin essencia állatgyógyászati gyógyhatású termékcsaládot, amely a Nébih Állatgyógyászati Igazgatóságától 2016-ban engedélyt kapott. Sikerült megtalálni azokat a biokémiai és élettani összefüggéseket, amelyek a máj- és a veseproblémát okozzák, és rájönni, melyik adalék rombolja a vérkeringést, gátolja az immunrendszer működését, melyik takarmány-alapanyaggal bevitt növényvédőszer-maradvány hormonmoduláns. Volt lehetőségem több éven keresztül, sok állományban és nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is, több tízezer állaton kipróbálni ezeket a takarmányokat és az állatgyógyászati gyógyhatású termékeimet.

egwendelin essencia

 – Úgy tűnik, hogy a fiatalon kezdett kutatói munkáját folytatta, ha nem is a klasszikus formában.

 – Debrecenben jó kapcsolatot ápoltam Vinczeffy professzor úrral, és megfogadtam a jó tanácsát, hogy dolgozzál keményen, de ha találsz gyémántokat, tartsd meg magadnak, és ha teheted, akkor használd fel. A sertéstelepi tapasztalataimból, a tudásomból ésa kísérleteim eredményeiből aztán saját vállalkozást hoztam létre. Takarmányozási céget alapítottam, gyártottam és forgalmaztam takarmányt, tanácsadói munkákat végeztem több magyarországi és külföldi vállalatnak. A takarmánnyal keresett pénzt befektettem egy állatgyógyászati gyógyhatású termék fejlesztésébe, építettem egy azt gyártó üzemet. Az volt a nagy vágyam, hogy akik az ipari takarmányt etetik, azoknak is legyen segítsége, ami visszaállítja az elromlott alapregulációt.

egVVZ 8123Az állatgondozók, állatorvosok, állattartó orvosok voltak az első emberek, akik az állatgyógyászati gyógyhatású készítményt elkezdték fogyasztani a sa­­ját felelősségükre, és jöttek a pozitív visszajelzések folyamatosan. Logikus az összefüggés, ugyanazokat a növényeket esszük, mint az állatok, ugyanazon a talajon termesztjük, ugyanolyan technológiával. Ezért engedélyeztettem az állatgyógyászati gyógyhatású készítményt humán étrend-kiegészítőként. Ez a Herbafulvo essencia. Természetesen van különbség, jobb, értékesebb a Herbafulvo, noha az állatgyógyászati Wendelin essencia gyógyhatású termék, a Herbafulvo essencia „csak” ét­rend-kiegészítő. A Herbafulvo 3 és fél év alatt hihetetlen pályát futott be. Folyamatosan bővül az eladás, egyre több a tapasztalat. A tudásommal megleptem a természetgyógyászokat, az orvosokat. Az alternatív gyógyászattal foglalkozó szakemberek felfedeztek, és nemcsak a termékemet, hanem a hozzá kapcsolódó ismeretanyagaimat is elkezdték „fogyasztani”. Hi­­­­­­szem, hogy termékeim és ismeretanyagom embereknek ésaz állatoknak hoz jobbulást és gyógyulást.

A nagyipari termelés következményei

• 60 éves a vegyszeres mezőgazdaság: atrazin, 2,4 diklór-fenoxiacetát, kitinszintézis-gátló gombaölő- és rovarölő szerek,

• 26 éves a GMO-mezőgazdaság, glifozát, Bt toxin,

• Szabad aminosavak, lizin, treonin, triptofán,

• 30 éve adalékos a kenyér,

• pálmaolaj használata,

• fruktóz használata,

• iparilag előállított tej.

Vérkeringésünk gyilkosa

 – Melyik káros élelmiszer-összetevőt emelné ki?

 – A vérkeringésünk gyilkosa és a magas vérnyomás egyik legfőbb okozója az ételízesítőként is használt lizin. A lizin esszenciális aminosav, szükségünk van rá, hiánya komoly problémákat gerjeszt. Természetes fehérjében kellene felvenni a táplálékkal a lizint. A hozzáadott „szabad” lizin aminosav azonban problémákat okoz embernél, állatnál egyaránt: lizin-arginin antagonizmus miatt a vérkeringésben, az immunrendszer működésében, az idegrendszer működésében és a hatékony energiatermelésben is komoly problémát okoz.

 – A génmódosításról mi a véleménye?

 – Az emberiség történetében növénynemesítők csodálatos növényfajtákat hoztak létre, ám a szebbet és jobbat elvvel nem összeegyeztethető a GMO-növények „nemesítése”. Hála az alkotmányunknak, Magyarországon nem lehet GMO-növényeket termelni, de Európában egyre kevesebb GMO-mentes ország van. Az Európai Unió szabadkereskedelme révén Magyarország is körülbelül 650 ezer tonna génkezelt, glifozátos szóját importál évente, mely többségében állati takarmányozásra, de élelmiszerekbe is kerül.

 – Többször beszélt a kenyérfogyasztás egészségügyi vonzatairól. Mitől ennyire fontos ez a téma?

 – 100 évvel ezelőtt Magyarországon ötször annyi kenyeret ettek az emberek, mint ma, ráadásul a búza gluténtartalma akkor 30‐40%‐kal magasabb volt a mostaninál. Mégsem okozott senkinek egészségügyi problémákat. Vajon miért? Napjainkban 50-szer gyakoribb az autoimmun betegség, mint 100 évvel ezelőtt. Az USA-ban kilenc nőből egy és tizenkét férfiból egy autoimmun beteg. A megoldást a „mindennapi” kenyerünkben találtam meg. Azt feltételeztem, hogy az adalékos és a fermentált kovászos kenyér közötti különbség lehet a gluténérzékenység oka. Az adalékos kenyérben, de az élesztős kenyérben sem bomlik el a glutén. Sajnos a dietetika tudománya erőlteti a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret. A kémcsőben „in vitro” megvizsgálva a teljes kiőrlésű liszt valóban értékesebbnek tűnik a kémiai paraméterek alapján. Az emésztés során a táplálékok „in vivo” tulajdonsága érvényesül. A búzalisztben jelen lé­­­vő lektinek (glikoprotein), a bú­­zacsíra agglutinin fehérje (WGA protein), illetve fitátok gyulladást okozó, antigén tulajdonsággal rendelkező alkotók. Az emberi tapasztalat eredményeként az emberek fehér kenyérlisztből készült fermentált, kovászos kenyeret ettek. A fehér lisztben lényegesen kevesebb a WGA protein és a fitát. A lektineket a fermentáló mikrobák elbontják. A fermentálatlan glutén kiváltja a szivárgó bél szindrómát, a fermentálatlan WGA fehérje és a fitát az antigén az autoimmun betegségekben!

 – Kovászos kenyér fogyasztásával elkerülhetők lennének ezek a be­­tegségek?

 – Ha már kialakult az autoimmun állapot, akkor az én tapasztalatom szerint már kovászos kenyeret sem ehet a beteg. Egyáltalán ne egyen búzalisztet! Gondoljunk bele, ha a búzalisztben gombaölő szer van, akkor az képes megakadályozni a kovászban a gombák szabályos szaporodását. Sajnos napjainkban már nem tökéletes a fermentáció a lisztben.

Másik probléma a tejjel, az úgynevezett A1 (holstein-fríz) típusú tehenek tejében lévő kazeinnel van. Az A2-es tejben (ősi szarvasmarhafajták) a kazeinszerkezet megegyezik az anyatej kazeinszerkezetével. Ezzel nincsen probléma. Az A1 fajták tejének eltérő kazeinszerkezete miatt a kazeinből az emésztés során beta-casomorfin7 képződik, ez komoly bélgyulladást okozó anyag, ez csökkenti le a táplálék áthaladási idejét a bélben, magyarul álladó hasmenést gerjeszt.

 

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio



Szerző: Megyeri József


Tags: sertés, takarmányozás, egészség, sertéstakarmányozás, génmódosítás , Mester Károly, természetes, lizin, kenyérfogyasztás

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom