Mezőhegyes: a jövő gazdasága

A digitális agrárstratégia zászlóshajója  a ménesbirtok

Magyarország Digitális Agrárstratégiájának végrehajtása során a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. digitális mintagazdaságként lehetővé teszi a kidolgozott innovációs technológiák folyamatainak és eredményeinek megismerését a magyar termelők számára.

mhhatarban

A Mezőhegyesen használt munkagépeket felkészítették a precíziós gazdálkodásra

Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) intézkedési terve 2020 decemberében jelent meg. Az intézkedési terv elfogadásával megnyílt a lehetőség, hogy Magyarország agrárgazdasága újabb szintre lépjen, és általánossá váljon a mezőgazdaság 4.0, azaz az adatalapú digitális agrárgazdaság – fogalmazott dr. Nagy István agrárminiszter. A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. működéséről Kovács Norbert vezérigazgatót kérdeztük.

Talajtermőzóna-térképek

mhKovacs Norbert vezrigazgato

Kovács Norbert vezérigazgató

 

 – Nem kis feladat és felelősség ez. Milyen források állnak rendelkezésre, hol tart most a digitális mintagazdaság felé vezető úton a Ménesbirtok?

 – Elsősorban meg kell említenünk a Ménesbirtok Digitális Agrár­stratégiában dedikált szerepét, amelynek keretében az állam biztosít nekünk forrásokat. Továbbá különböző pályázatok sora nyílt meg, ami nagy segítséget jelent számunkra, mint ahogyan a magyar gazdák számára is, akik nyitottak a digitalizációra. Emellett jelentős a saját erőforrásaink mértéke is, amit ezekre a fejlesztéseinkre fordítunk.

Az állattenyésztés területén tavaly ősszel nagy előrelépést tettünk állattartó telepünk korszerűsítésével. Jelenleg két új termelőistállóban egyszerre 8 darab kétállásos fejőrobot végzi a munkát a nap 24 órájában, és a további beruházások jelenleg is folynak.

A szántóföldi növénytermesztést te­kintve már most pontos ta­­lajismeretekkel rendelkezünk. A hároméves programban elkészült a földterületeink talajszkenneres felmérése, ennek eredményeként a tábláinkról minden eddiginél részletesebb talajtermőzóna-térképek állnak rendelkezésre. A felmérést követően a zónákban mintákat vettünk, majd magyar és holland laboratóriumokban végzett vizsgálatokkal részletesen megállapítottuk a talajaink összetételét 40 különböző paraméter vonatkozásában. A ta­­­­lajvizsgálatokkal ellenőriztük a szkennelés eredményeit, és mind­ezek alapján meghatároztuk azokat az évtizedekre szóló menedzsmentzónákat, amelyek a gazdálkodásunk alapját képezik. Ezzel párhuzamosan olyan gépberuházások valósulnak meg, amelyek lehetővé teszik a precíziós gazdálkodás teljes körű megvalósulását.

mhdron

Drónok segítik az adatgyűjtést

Takarmányozás egyedszinten

 – Mit jelent a digitalizáció a gyakorlatban az állattartó telepeken, a határban, melyek a 2020-as esztendő gazdasági eredményei, tapasztalatai?

 – A szarvasmarhatelepen a fejlesztéseink eredményeként a takarmányozás már egyedszinten valósul meg. A tehenek nyakában található transzponder folyamatosan monitorozza az állat mozgását, takarmányozását, aminek segítségével állategészségügyi és szaporodásbiológiai előrejelzéseket ad a rendszer, és nyomon követhető a termelés mennyisége és minősége is.
2020. október 2. és november 16. között, nagyon rövid idő alatt betelepítettük a teljes tejelőszarvasmarha-állományt az új istállókba. A tehenek nagyon gyorsan alkalmazkodtak az új körülményekhez, ez meglátszódik az eredményekben is, ami minden várakozásunkat felülmúlta, ugyanis az előző évi azonos időszakhoz képest 11%-os termelésnövekedést értünk el, a tej beltartalmi értékeinek javulása mellett.

Komoly eredményt jelentett a növénytermesztést tekintve a tőszám-differenciált vetésű kukoricatábla, amely rekordhozamú volt, illetve a precíziós nitrogén-műtrágyázási technológia, amely az őszi búzában 10%-os megtakarítást jelentett. Tavaly kezdtük a talajműveletek precízióssá tételét, először a talajlazítás műveletével. E tekintetben perspektivikus a lehetőségek maximális kihasználása, ami azt jelenti, hogy nemcsak horizontálisan határoljuk le az érzékeny területrészeket, hanem vertikálisan is differenciálunk, azaz különböző mélységben végeztünk talajlazítást. Ennek köszönhetően 50%-os üzemanyag-megtakarítást tudtunk realizálni tavaly a mélylazítás vonatkozásában.

A szarvasmarhatelepen az egyedszintű takarmányozással 11%-os termelésnövekedést értünk el, a tej beltartalmi értékeinek javulása mellett. A tőszám-differenciált vetésű kukoricatábla rekordhozamú volt, a precíziós nitrogén- műtrágyázási technológia pedig az őszi búzában 10%-os megtakarítást jelentett.

A szarvasmarhatelepen a fejést 98%-ban robotok végzik, kollégáink munkáját takarmány-visszatoló robotok is segítik. A növénytermesztésben napi rutinná vált a drónhasználat. Betakarítógépeink évek óta alkalmasak hozamtérképezésre, és minden erőgépünk rendelkezik RTK-robotpilótával és ISOBUS-vezérelhetőséggel.

mha takarmanyozas egyedszinten valosul meg

Takarmány-visszatoló robot segíti a munkát

Infrastruktúra a hands-free területhez

 – Már a gazdaság teljes vetésterületén precíziós növénytermesztésre rendezkedtek be?

 – A Ménesbirtok teljes területére elkészült a talajszkennelés, zonális tápanyagvizsgálat és a menedzsmentzónák kialakítása. A precíziós technológiák tekintetében a legnagyobb területi lefedettség a tápanyag-visszapótlásban van, amelyet ásványinitrogén-mérés, műhold- és drónképek alapján végzünk el. Évente a vetésterületünk körülbelül 20%-án szükséges a talajlazítás, viszont így, hogy oksze­rűen, differenciáltan végezzük, elegendő ennek a felét elvégeznünk. A kukoricaféléink vetésének jelentős részét precíziós technikával végezzük. Vannak még olyan növények, ahol nem jelent meg a precíziós gépi technológia, ilyen a hibrid kukorica, ahol például a csőtörő kombájnok hozamtérképező rendszerrel történő felszerelése csak mostanában kezdődött meg.

– Egy teljesen önálló, hands-free gazdaságot tervez kialakítani a cég 40 hektáron. Hol tart ez a robotikát feltételező projekt?

 – A Digitális Agrárstratégia négy komolyabb témakört tartalmaz, az egyedszintű állattartást, az öntözés optimalizálását, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérését, illetve csökkentésére létrehozott technológiát, valamint a hands-free gazdaság megvalósítását. Az ezekre vonatkozó beruházások párhuzamosan futnak, a célkitűzés az, hogy három éven belül a felsorolt területeken eredményeket mutassunk fel. A hands-free terület kialakításához először infrastruktúrát kell kialakítani, így most az 5G-hálózat kiépítése zajlik, illetve megkezdtük az együttműködés kialakítását a mesterséges intelligenciában és robottechnológiában élen járó fejlesztő cégekkel.

Optimalizált öntözés 5500 hektáron

 – Mit tud a kiépülő új öntözőrendszer, hol tart a beruházás?

 – A régi öntözőrendszer helyét center pivot, center pivot corner karral, valamint nyílt árkos lineár berendezések veszik át. Az újonnan kiépülő rendszer a jelenlegi öntözött terület több mint kétszeresét, vagyis 5500 hektár öntözését teszi majd lehetővé. Ez a beruházás környezetvédelmi, vízgazdálkodási szempontból is jelentős lesz, mivel várhatóan 15%-os vízmegtakarítást eredményez majd. Az optimalizált öntözést talajszenzorok és drónfelvételek adatai fogják majd biztosítani. Az első, gépeket tartalmazó konténerek júniusban érkeznek Mezőhegyesre. Két év áll rendelkezésre a fejlesztést kivitelezni úgy, hogy az építési munkálatokkal párhuzamosan a termelés sem állhat le.

 – Az erő- és munkagéppark hogyan tart lépést a fejlesztéssel? A robotika miként van jelen a mindennapokban?

 – A szarvasmarhatelepen a fejést már 98%-ban robotok végzik, illetve a kollégáink munkáját takarmány-visszatoló robotok is segítik. A növénytermesztésben napi rutinná vált a drónhasználat, egy VTOL-UAV adatgyűjtő drón segíti az agronómusok munkáját a mindennapokban, de várakozással tekintünk a vegyszerkijuttató, illetve az egyéb eszközhordozó drónok használatának lehetőségére is.

Valamennyi betakarítógépünk évek óta alkalmas hozamtérképezésre, amit ki is használunk. Erőgépeinknek pedig már mindegyike RTK-robotpilótával és ISOBUS-vezérelhetőséggel rendelkezik. A műtrágyaszóróink, talajlazítóink és ve­tőgépeink alkalmasak precíziós gazdálkodásra.

„Nagy figyelem övezi a munkánkat”

 – Preciziós gazdálkodás, digitalizáció, robotika – hol találnak megfelelő, képzett szakembereket, agrárinformatiku­sokat, akik a napi gyakorlatban tudják működtetni az eszközöket, alkalmazni a tudást?

 – Akkor tudjuk realizálni az eredményeket, ha minden munkatársunkat a munkakörének megfelelően folyamatosan képezzük az új technikák és technológiák bevezetésével. Alkalmassá kell tennünk kollégáinkat az új innovációk használatára, alkalmazására, ami természetesen komoly szemléletváltással jár. Mivel rendelkezünk saját fenntartású mezőgazdasági középiskolával, az itt tanulók számára lehetőség nyílik a digitális technológiákba való betekintésre, gyakorlati alkalmazásukra. Tan- és mintagazdaságként azt az utat választottuk, hogy nem készterméket adaptálunk a saját területünkre, hanem magunk fejlesztjük a technológiát és ké­pezzük a munkaerőt.

 – Digitális mintagazdasággá válik a mezőhegyesi. Az agrárium más szereplői, termelők, különböző cégek szakemberei mutatnak-e érdeklődést az itt folyó munka, a fejlesztések, technológiák iránt?

 – Nagy figyelem övezi a munkánkat. Felkeresnek minket szakmaközi szervezetek, amelyek feladatuknak érzik a tájékoztatást, a tudás megosztását, amelyekkel együttműködve mi is érvényesíteni tudjuk mintagazdasági szerepünket. Ők csatornát képeznek számunkra, segítenek abban, hogy a magyar gazdákhoz könnyebben eljussanak a tőlünk kapott információk. Az agrár-felsőoktatásban is egyre nagyobb hangsúllyal vagyunk jelen. Több intézménnyel együttműködünk, gyakorlati helyet biztosítva a hallgatóiknak. Vannak szolgáltató cégek, amelyek pedig partnernek tekintik a Ménesbirtokot abban, hogy az új technológiákat itt megismerjék, és azok eredményességét továbbfejlesszék.

 

Precíziós gazdálkodás

A mezőgazdaság számára a precíziós gazdálkodás jelentheti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és a környezetterhelés mérséklésével. A precíziós gazdálkodás statisztikailag igazolható többletet termel hozamban, bevételben, eredményben, de nem azonnal. A többletjövedelem-potenciál 20-50% között várható.

A precíziós állattartás a legfejlettebb technológiák felhasználásával olyan tartási, takarmányozási és menedzsmentrendszert valósít meg, mely a nagy létszámú telepeken lehetővé teszi az állatok egyedi gondozását, a problémák korai felismerését és hatékony megoldását.

A precíziós növénytermesztés a technikai eszközök fejlesztése eredményeként létrejött új technológiai rendszert jelenti, amely a növénytermesztés teljesen gépesített technológiáját egészíti ki a modern informatikai, térinformatikai, számítástechnikai, mérő-ellenőrző berendezésekkel, azokkal egységes rendszert alkotva. Akkor valósul meg teljes spektrumában, ha a következő elemek mindegyike kiépül: a műholdas navigációval támogatott talajmintavételre alapozott talajvizsgálat; a differenciált tápanyag-visszapótlás; hozamtérképek készítése; precíziós vetés; a differenciált növényvédelem.

Forrás: Popp, J., Erdei, E., & Oláh, J. (2018). A precíziós gazdálkodás kilátásai Magyarországon. International Journal of Engineering and Management Sciences, 3(1), 133–147. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2018.1.15. – Debreceni Egyetem Publikációs Platform



Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio




 

Szerző: AgrárUnió, Fotók: Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

Tags: precíziós gazdálkodás, Mezőhegyes, digitalizáció, digitális agrárstratégia, mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom