méh

A rovarölő szerek állnak a méhek és más beporzást végző fajok világszerte megfigyelt, gyors ütemű visszaszorulása mögött.

A természet pusztítása és a rovarölőszerek mértéktelen használata idézik elő a méhek és más beporzást végző fajok világszerte megfigyelt, gyors ütemű elvesztését, jelentette egy nemzetközi szakértői testület.

A beporzók visszaszorulásának okait és hatásait vizsgáló globális index tanúsága szerint a földhasználat monokultúrákra áttéréssel járó változása, az állatállományok nagyobb területen folytatott legeltetése, és a műtrágyák széles körű használata is jelentős mértékben hozzájárult az összeomlásukhoz.

A beporzók sorvadó állományai helytől függetlenül minden ember számára pusztító következményekkel járhatnak. A pollenek terjesztését végző méhek, lepkék, darazsak, bogarak, denevérek, legyek és kolibrik létfontosságúak az élelmiszernövények és virágos növények több mint háromnegyedének szaporodásában, ide tartozik a kávé, a repce és a legtöbb gyümölcs.

„Ha bármi történik a beporzás végző élőlényekkel, az súlyos csapást mérhet az egész emberiségre”. „Ezek a parányi élőlények központi szerepet játszanak a világ ökoszisztémáiban, beleértve többek között azt is, hogy az emberek és a többi állat táplálkozása tőlük függ. „Ha ők eltűnnek, nagyon komoly gondokkal nézhetünk szembe.” A világon a megporzóktól függő élelmiszer előállítás háromszorosára növekedését figyelhettük meg az utóbbi 50 évben, ennek értéke éves szinten közel 600 milliárd amerikai dollár – egy 2016-ban készült, jelentős súlyt képviselő ENSZ jelentés szerint.

A csökkenés okai és hatásai eltérőek a különböző régiókban.

A betegségek és az úgynevezett kolónia-összeomlás betegség miatti tömeges pusztulás az ipari méhkaptárakban és más „kezelt beporzókéban” első számú kockázatnak minősül Észak-Amerikában, ahol kulcsszerepet töltenek be az alma és a mandula termesztésében.

Afrikában, Ázsia csendes-óceáni térségében – ahol a szegényebb népesség megélhetése függ a vadon termő élelmiszerektől – a beporzók gyérülése komoly kockázatot jelent a vadon termő növények és gyümölcsök kapcsán.

Latin-Amerikát tekintik a legtöbb vesztenivalóval rendelkező térségnek. A rovarok által beporzott termények, például a kesudió, a szója, a kávé és a kakaó létfontosságúak a régió élelmiszerellátása és nemzetközi kereskedelme számára.

A bennszülött népesség is szorosan függ a porzást igénylő növényektől, bizonyos beporzást végző fajok, például a kolibrifélék mélyen beágyazódtak a szájhagyomány alapú kultúrába és a történelembe.

„Ez a tanulmány rávilágít, hogy milyen keveset tudunk a beporzók számának csökkenéséről, és az emberi társadalmak hatásairól, különösen a fejlődő országokban”.

Kínában és Indiában – amelyek egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a beporzást igénylő gyümölcsökre és zöldségekre – a természetes erőforrások elvesztése azt jelenti, hogy időnként ezt kézi erővel kell elvégezni.

„Jelenleg a fajok eltűnését hozó válság közepén járunk, de sok ember számára ez egyenesen létkérdés”. „A beporzó rovarok a tömeges kihalás előhírnökei lehetnek.”

A beporzók visszaszorulásának másik lehetséges hajtómotorja az, hogy a klímaváltozás hatására valószínűleg súlyosbodik, állapítja meg a tanulmány.

 

Forrás: Agrow

Tags: növényvédelem, mezőgazdaság, méh, rovarölő szer, klímaváltozás, beporzók

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom