A szőlő öntözésének és öntözésvezérlésének lehetőségei

A rendezvénynek helyt adó Mikóczy családi szőlőbirtok 80 ha ültetvénnyel rendelkezik a Neszmélyi Borvidéken. A Látó-hegyi területeiket - mintegy 23 ha felületen - felszín alatti mikroöntözéssel látták el 2018-ban. Szőlőértékesítéssel foglalkoznak, így rendkívül fontos, hogy magas mennyiségű és minőségű szőlőt termeljenek az aszály ellenére is. Vízpótlással és tápoldatozással, precíziós eszközök alkalmazásával, környezettudatosan és fenntarthatóan igyekeznek ezt a célt elérni. 

Mivel a szőlő öntözésével kapcsolatos modern kutatások nincsenek hazánkban, így önerőből, a KITE Zrt.  a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közreműködésével kísérletekkel is foglalkozik. Eredményeik igazolják, hogy mind a szőlő élettani paraméterei, mind a levelek tápanyagtartalma, vagy akár a szőlővesszők tömege és a termés mennyisége, minősége - összességében a növény vitalitása is - jelentősen javul az öntözés hatására. 

A bemutatón Hadászi László innovációs főigazgató vázolta fel a KITE Zrt. szőlőtermesztést érintő fejlesztési irányait, mint a szőlő öntözése, tápoldatozása és növényvédelme. Ez utóbbi témakörben a jövőben egyre nagyobb szerepe lehet a drónokkal végrehajtott növényvédelmi kezeléseknek, melyek végrehajtásának módja és a felhasználható szerek köre kapcsán számos kérdés merülhet fel. A rendezvényen bemutatásra került egy DJI Phantom 4 Multispectral felvételező drón és egy DJI Agras T30-as permetező drón is, amelyek erősségeiket a szántóföldi környezetben már bizonyították.  Emellett a szőlészetekben és gyümölcsösökben is hasznát vehetjük, hisz különleges dönthető permetezőkarjai segítségével a lombkoronákat teljes mértékben átpermetezhetjük. Hadászi László az előadásában kifejtette, hogy a KITE Zrt. Innovációs Főigazgatóságán az utóbbi években történt fejlesztéseknek és a cég már meglévő meteorológiai állomáshálózatának köszönhetően a jövő évtől elérhetővé válik mind a szántóföldi, mind az álló kultúrákban a KITE  öntözési szaktanácsadási alkalmazása.

A szőlő öntözési és tápoldatozási kérdéseit Dr. Szabó Emese fejlesztési osztályvezető járta körül. Előadásában kitért arra, hogy a klímamodellek szerint a következő évtizedekben az evapotranspiráció aránya a csapadékmennyiséghez viszonyítva növekedni fog, így a korábbi évtizedekben megszokott termésmennyiség és -minőség nem biztosítható majd stabilan öntözés nélkül. Az öntözés célja ugyanis a borszőlő termesztésében nem a maximális termés elérése, hanem a kedvezőtlen évjáratok hatásának kivédése és a szőlő vegetatív fejlődésének, valamint termésmennyiségének a termesztési célnak megfelelő szabályozása, ami garantálja az elérni kívánt minőséget. Bemutatta, hogy milyen módon segíthetik a mért légköri paraméterek és talajnedvességi értékek, valamint az ezekből származtatott mutatók a termelőket az öntözési kérdésekben hozott döntéseikben. A tápoldatozásnak, ezen belül is kiemelten a nitrogén-ellátásnak a vegetatív-generatív egyensúly kialakításában betöltött szerepe és a minőségre gyakorolt hatása is szóba került.

Lizák Gábor kertészeti gépértékesítési menedzser szerint a Pellenc cég precíziós megoldásainak köszönhetően a szőlőtermesztésben is megvalósulhat a szántóföldön mára már bevett gyakorlatnak számító precíziós gazdálkodás. A valós idejű fedélzeti súlymérést lehetővé tevő Dynamic Onboard Weighing és a Telematics vezérlődoboz segítségével ezek a kombájnok képessé váltak a hozamtérképezésre. A folyamatos precíz mérés a GPS alapú helymeghatározással együtt pontos hozamtérképet eredményez a területről, amely megmutatja, hogy a betakarított termésmennyiség szempontjából mennyire heterogén a tábla. A nyert adatok jó alapot szolgáltathatnak a jövőben a helyspecifikus tápanyag-gazdálkodási tervezéshez is.

A rendezvényen az érdeklődők megtekinthették az ültetvényben beállított kísérleteket is, amelyek az öntözési szaktanácsadástól a növényi vízpotenciál mérésére szolgáló eszközökön keresztül az eltérő öntözési módokig több területet is érintenek.

Dr. Bodor-Pesti Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének docense, a Transfarm4.0 Interreg program támogatásával kialakított szenzorhálózatot mutatta be az ültetvényben. Kutatásukban az állományklíma jellemzésére és a növényélettani folyamatok vizsgálatára szolgáló precíziós eszközök segítségével hasonlítják össze az öntözött és öntözetlen parcellákat. A bemutatón Dr. Váradi Gyula a kutatás külső szakértője ismertette az egyes szenzorok működését, és azok lehetséges felhasználását az öntözés időpontjának és módjának optimalizálásában.