Agrárcenzus 2020 címmel teljes körű mezőgazdasági összeírást hajtott végre tavaly a Központi Statisztikai Hivatal. Tízévente kerül sor az ország minden települését érintő adatgyűjtésre, a 2020. évi volt a hazai agrárstatisztika történetében a nyolcadik.
Azonosan kell elbírálni a vevőt és az elővásárlásra jogosultat
A Kúria egyik fontos feladata, hogy iránymutató jelleggel olyan kérdésekben foglaljon állást, amelyekben a bíróságok gyakorlata nem egységes. Úgynevezett jogegységi határozat formájában tesz rendet a kusza gyakorlatban. Ez történt a 2/2021. sorszámú kúriai jogegységi határozatban a mezőgazdasági földek adásvételével kapcsolatos elővásárlási jog gyakorlását illetően is. Eszerint az adásvételi szerződés jóváhagyása megtagadható, ha nincs rendben az elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozat, annak nem minden részlete pontosan tisztázott.
Az idén indult az eddigi legnagyobb földbirtokszerkezet-rendezés, az osztatlan területek felszámolása, ami mintegy 3-3,5 millió személyt, valamint 2,4 millió hektárnyi területet érint, és az eddig ismert eljárásrendje, ármechanizmusa konfliktusveszélyt is tartogat.
A dél-amerikai Mercosur-államok – Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay – és az Európai Unió közötti átfogó kereskedelmi megállapodás kedvez az uniós ipari exportőröknek, ám az európai, így a magyar agráriumot a dél-amerikai olcsó import miatt igen érzékenyen érinti.
2020-ban átlagosan 1,7 millió forintba került egy hektár
„A gazdasági környezet tavaly nem volt szokványos, a világjárvány mellett a piaci figyelem az osztatlan közös területek felszámolására terelődött. Ennek ellenére a 30 éve tartó töretlen drágulás nem tört meg, legfeljebb egy-két művelési ágban lassult, amit az átlagár 10 százaléknál kisebb emelkedése is jellemzett” – mondta Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője.
