TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 63.738,05 Ft (tonna)
Napraforgómag: 139.787,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 57.469,20 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 52.667,06 Ft (tonna)
Repcemag: 154.021,93 Ft (tonna)
Full-fat szója: 209.053,63 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 645 Ft
Benzin ára: 641 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 395,83000
USD: 367,33000
CHF: 405,35000
GBP: 462,58000
Hirdetés
Édes egyensúly – Mi várható a cukorkvóta 
eltörlése után?

Édes egyensúly – Mi várható a cukorkvóta 
eltörlése után?

Agrárgazdaság - 2015.07.09

A rendszerváltás környékén még 12 cukorgyár működött hazánkban, most viszont csupán egy, az osztrák Agrana élelmiszer-ipari csoporthoz tartozó Magyar Cukor Zrt. kaposvári üzeme. Ez a helyzet pedig akkor sem fog jelentősen változni, ha 2017. szeptember 30. után eltörlik az Európai Unióban érvényben lévő cukorkvótát – állítja Kelemen István, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) főtitkára.

cukorrépa
Szabadpiaci környezet
A jelenlegi szituáció megértéséhez tudni kell, hogy az EU elődjének számító Európai Gazdasági Közösségben 1968-ban vezették be a cukoripari rendtartást, azzal a céllal, hogy a tagállamok önellátása biztosítva legyen. Bő egy évtizeddel ezelőtt azonban néhány nagy nádcukortermelő ország – köztük a világexport 1/3-át adó Brazília – bepanaszolta az EU-t a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO), miszerint „áttételes” exporttámogatás nyújtásával megszegte a világkereskedelmi egyezményeket. Ez az ügy vezetett el a cukorrendtartás 2006-os reformjához, amelynek keretében az EU nemcsak fokozatosan csökkentette a cukor intervenciós árát, de előbb a termeléssel végképp felhagyó cégeket, majd a kvótájukról lemondó répatermesztőket is kártalanította. Ekkor zárták be a magyarországi gyárak jó részét is: Kabán 2006 őszén szűnt meg a feldolgozás, aztán a – szintén külföldi tulajdonban lévő – szerencsi, szolnoki és petőházi gyárak is követték a példáját.
Két év múlva az EU-ban tehát eltörlik a cukorkvótát, megpróbálnak ismét szabadpiaci környezetet kialakítani, ám félő, hogy a hazai helyzeten ez már nem sokat változtat. Ha valaki arról álmodik, hogy újra megindulhat a termelés a rég bezárt üzemekben, alighanem csalódnia kell. Ma ugyanis támogatás nélkül nem gazdaságos cukorrépát termeszteni.


A cukor ára
Jelenleg az EU átlagos cukorára tonnánként mintegy 420 euró, a 404 eurós referencia cukorárhoz 26,29 eurós tonnánkénti cukorrépaár tartozik. Ez jelenti azt a minimális összeget, amelyet egy gyárnak ki kell fizetnie a termény átvételekor (a Magyar Cukor Zrt. a 2015. évben tonnánként 1 euróval magasabb árat fizet a gazdálkodóknak). Mivel 1 tonna cukrot 7,1 tonna répából lehet előállítani, könnyű kiszámolni, hogy – a járulékos költségeket is beleszámolva – a mai répaárak körülbelül egyensúlyban vannak a 420 eurós cukorárral, de csakis úgy, hogy a rendszerbe komoly támogatási pénzek kerülnek. 2015-ben például 8 millió euró, 2016-ban 7,99 millió, a 2017 és 2019 közötti években 7,98 millió, míg 2020-ban 7,54 millió euró (hogy csak a most kezdődött uniós költségvetési időszakot nézzük). A felsorolt keretösszegek természetesen annyifelé osztódnak, ahány hektárról takarították be a répát szerződés szerint, így az előállítóknak az az érdekük, hogy a lehető legkisebb területen termeljék meg a szükséges mennyiséget. A jelenlegi átlagos támogatás – 15 000 ha területen történő termelés esetén – 150-160 000 forint hektáronként, és ezen a szinten még gazdaságosan folytatható a termelés.


Csak támogatással
Magyarország esetében a maximálisan támogatható terület 
19 000 hektár. A Magyar Cukor Zrt. cukorkvótája 105 400 tonna, amihez körülbelül 14-15 000 hektárnyi cukorrépa-termőterület szükséges. Ebből következik, hogy csupán 4-5000 hektár támogatható terület marad fenn, amire Kelemen István megítélése szerint sem lehet gazdaságosan cukorgyárat alapítani. Az ebből kalkulálható 25–30 000 tonnás éves gyártókapacitás ugyanis túlságosan elenyésző, amit az is jól mutat, hogy a bő 105 000 tonnás kvótával rendelkező Magyar Cukor Zrt. is csak az európai középmezőnybe tartozik, hiszen tőlünk nyugatabbra évi 400 000 tonna terméket előállító gyárak is működnek. Előfordulhat az is, hogy az egyetlen hazai cég a következő két évben felfejleszti a kapacitását mintegy 130 000 tonnára, ezzel ugyanis teljesen igénybe vehetné a 19 000 hektárnyi támogatható területet, amivel biztosan nullára csökkenthetné egy esetleges konkurens felbukkanásának kockázatát. Szinte teljesen kizárt, hogy a cukorrépa-termelők – a jelenlegi árak ismeretében – támogatás nélkül vállalkoznának egy új cukorgyár alapanyagának előállítására.
A közhiedelemmel ellentétben a hazai klimatikus és talajviszonyok sem ideálisak a cukorrépa számára. Nyugat-Európában sokkal több a csapadék, mint nálunk, és az éves eloszlása is egyenletesebb, míg ha idehaza beüt egy aszályosabb nyár, a termelők máris óriási bajba kerülhetnek. Ráadásul, aki ezzel a kényes ipari növénnyel kíván bajlódni, annak sokkal magasabb költségekkel kell számolnia. Ez elérheti a hektáronkénti 500-600 ezer forintot, ami az átlagos szántóföldi növények ráfordítási igényének bő kétszeresét jelenti. „A cukorrépa hatalmas invesztíciót követel meg, és hatalmasat lehet vele bukni is” – mutat rá a kockázatokra a CTOSZ főtitkára. A nehézségeket tetézi, hogy a répa növény-egészségügyi szempontok miatt négy éven belül nem kerülhet vissza ugyanarra a földre, az ugyanis növeli a fonalféreg és más kórokozók felbukkanásának esélyét. A legtöbb termesztő így vetésforgót alkalmaz, napraforgót, repcét vagy gabonákat vet, s ha azt látja, hogy azokkal könnyebben boldogul, anyagilag is jobban megéri számára, akkor nem biztos, hogy a cukorrépát termeli. Magyarországon külön problémát jelent a 27%-os áfa is, amely nem csupán a fogyasztói árat befolyásolja, de a visszaélésekre (áfacsalásra) is lehetőséget teremt, különösen úgy, hogy a környékbeli országokban csupán 9-10%-os áfa terheli ezt a terméket.

cukorrépa

A hazai fogyasztás
A hazai cukorfogyasztás jelenleg 30 kg körül alakul fejenként, ami valamivel kevesebb az uniós átlagnál. Ebben viszont nemcsak 
a kristálycukor van benne, hanem a cukrászsütemények, üdítők és más, magas cukortartalmú élelmiszerek is. A Magyar Cukor Zrt. 
a szükségletek 1/3-át képes kielégíteni, vagyis a fogyasztás 
2/3-át import termékek teszik ki. 2006 előtt a hazai termelés még 400 000 tonna körül alakult, vagyis bőven fedezte a szükségleteinket, ám ez az állapot a közeljövőben aligha fog visszaállni. Külföldi piaci szereplők felbukkanására az említett okok miatt nem lehet számítani, a termelőknek sincs pénzük gyárépítésre, sőt a legtöbben már annak is örülnek, hogy részt vehetnek a Magyar Cukor Zrt. kapacitását kielégítő mennyiség előállításában. „Egy új üzem létesítésének 550-600 eurós cukorár, illetve 40 eurós répaár mellett lenne realitása, de erre az elkövetkező években nem sok esélyt látok” – erősíti meg Kelemen István is.
Európa (és azon belül hazánk) még jó ideig nem lesz versenyképes a világpiacot uraló országokkal. Brazíliában például nemcsak a klíma kedvez a nagy volumenű nádcukor-termesztésnek, de a lényegesen olcsóbb munkaerő is. Ez viszont olyan szociális körülményekkel, elmaradottsággal társul, ami a fejlett nyugati világban elképzelhetetlen, így nem is érdemes kalkulálni vele. Az árak jövőbeni alakulásánál viszont érdemes számításba venni ezeket a termelőket. A brazilok például nemcsak cukrot, de etanolt is gyártanak a nádból: ha alacsony az olajár, akkor cukorból állítanak elő többet, ha viszont magasabb, akkor etanolból, s ez a „taktikázás” is kiszámíthatatlan módon mozgatja a cukorárat. Az európai termelők leginkább a „zölddé válással” faraghatnak valamicskét a hátrányukból. A Magyar Cukor Zrt. például pár éve elindított egy programot, amelynek keretében cukorrépaszeletből biogázt állítanak elő. Ezzel kiváltják a belső gázigényüket, sőt hamarosan a városi hálózatba is képesek lesznek a felesleget betáplálni. Az ilyen megoldások révén a cég versenyképes maradhat európai vetélytársaival, vagyis ha új szereplőkkel nem is, ezzel az eggyel még hosszú távon számolhatunk a hazai cukorpiacon.

 




Szerző: AgrárUnió

Címkék:
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Vitatott feltételesség – Avagy minden, amit az ugaroltatásról ...

Egy 2024. február 14-én hatályba lépett uniós rendelet értelmében 2024-ben – január 1. és december 31. között ...