TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 63.738,05 Ft (tonna)
Napraforgómag: 139.787,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 57.469,20 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 52.667,06 Ft (tonna)
Repcemag: 154.021,93 Ft (tonna)
Full-fat szója: 209.053,63 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 645 Ft
Benzin ára: 641 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 395,83000
USD: 367,33000
CHF: 405,35000
GBP: 462,58000
Hirdetés
Életre oltott talajok

Életre oltott talajok

Növénytermesztés - 2018.04.25

Vegyszer helyett mikroszervezetek szorítják vissza a kór- és károkozókat A Föld népességének növekedésével egyre intenzívebbé válik a mezőgazdasági termelés. Talajoltással nemcsak a haszonnövényekre nehezedő betegségnyomás csökken, hanem még a környezetet is kíméljük.

A növekvő igényeket kiszolgáló növénytermesztés a gazdasági nyomás hatására átalakult, a vetésforgó szűkült, sok helyen monokultúrás művelési mód alakult ki. Vélhetőleg ennek következményeként is a mezőgazdasági kártevő rovarok elszaporodtak, a növénykórokozók elterjedése felgyorsult, gyakoribbá váltak a jelentős terméskiesést okozó járványok. A problémák felerősödése maga után vonta az egyre növekvő volumenű kémiai védekezést. A természet válaszreakciójaként megjelentek a kemikáliákra toleráns és rezisztens gyomnövények, kártevők és kórokozók. Egyes növénykórokozó gombák toxintermelése súlyos egészségügyi problémákat vet fel, ugyanis a termelt mérgek egy része az élelmiszerek feldolgozása során sem bomlik el, és bekerülhet az alapvető élelmiszerekbe, illetve 
a haszonállatok takarmányába is. A növekvő peszticid felhasználásnak azonban káros mellékhatásai is vannak. A talajba kerülve szegényítik annak mikroflóráját, elpusztítva az életközösség azon tagjait is, amelyek a haszonnövények fejlődése szempontjából fontosak.

Kalászfuzárium tipikus tünetei
Kalászfuzárium tipikus tünetei

Éppen ezért a fenntartható mezőgazdasági termelés a vegyszerek felhasználá-sának fokozását nem teszi lehetővé, így környezetvédelmi, gazdasági és toxikológiai szempontból egyaránt cél a peszticidek használatának csökkentése és más, alternatív, környezetbarát, ám hatásos megoldások keresése. A mezőgazdaság-ban a legnagyobb károkat a rovarok mellett kétségtelenül a növénykórokozó gombák okozzák. A növényi betegségek több mint 60%-a gombák fertőzésére vezethető vissza. Napjainkban a gombás betegségek elleni védekezés legelterjedtebb módja a kémiai növényvédelem. 
A növényvédő szerek nagy része egy ponton hat, azaz a kórokozó életfolyamatainak egy adott funkcióját képes gátolni, és ezért a szelekciós nyomás gyorsan rezisztens patogén törzseket választ ki, melyekkel szemben a továbbiakban a kemikáliák alkalmazása hatástalan marad (például 
a strobilurin származékok). Ezért a peszticidek alkalmazása mellett egyre fontosabbá válik a biológiai védekezés, amely nem környezetszennyező, valamint hatása sokkal tartósabb, mivel nem egy ponton véd. Ide tartozik többek között a kórokozókkal szemben ellenálló növények nemesítése, természetes ellenségekkel történő védekezés, az antagonista és hiperparazita (parazitán élősködő) szervezetek felhasználása. Utóbbiak a természetben előforduló tápanyagverseny, mikroszervezetek által termelt gátló anyagok, antibiotikumok, sejtfalbontó enzimek kiválasztása révén képesek gátló hatást kifejteni. 
A biológiai védekezés jelentős részét képezi az antagonista hatású talajlakó baktériumok keresése és felhasználása.

Kukoricafuzáriózis
Kukoricafuzáriózis

2012-ben nemzetközi felmérést végeztek, melynek alapján a növénypatogén gombák gazdasági fontossága között rangsort állítottak fel. A lista alapján világszerte jelentős problémát okoznak a fuzáriumfajok, melyek toxintermelésük miatt központi kérdéssé váltak a növénytermesztésben. Ezen patogén gombafajok közös tulajdonsága, hogy a talajból vagy a talajba forgatott növényi hulladékból „támadnak”, a termőföldbe kerülve onnan gyakorlatilag kiirthatatlanok, monokultúrában és ültetvényeken állományuk gyorsan felszaporodik. Antibiotikus, antifungális hatású anyagokat számos talajlakó baktériumtörzs termel (például Bacillus, Pseudomonas, Streptomyces), amelyek alkalmasak gombák vagy fonálférgek gátlására és elpusztítására. Több talajlakó baktériumfaj által termelt enzim képes baktériumok, penészgombák, élesztőgombák sejtfalát feloldani. Ezenfelül más gátlási módok is ismertek, bizonyos baktériumok képesek a növénypatogén gombák szaporodását (spóraképzést) gátolni. A fungisztatikus hatású talajoltó készítmények fajösszetételét úgy választják meg, hogy a talajt kolonizáló baktériumok a növénypatogén kórokozók (és kártevők) széles spektrumával szemben hatékonyan óvják a haszonnövényeket. Kombinált talajoltási technológia alkalmazása esetén növénynövekedés-serkentő fajokkal együtt is kijuttathatóak, és ezáltal nemcsak a peszticidek, hanem a műtrágyák használata is visszaszorítható, még inkább figyelembe véve a fenntartható mezőgazdasági termelés irányelvét.

Magyar Talajbaktérium-gyártók –
és forgalmazók Szakmai Szervezete

Címkék: talajoltás, növényvédelem, kukoricafuzáriózis , kalászfuzárium, mikroszervezetek
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Új szint a teljesítményben!

Hozambajnok magas olajtartalommal és kiváló betegség-ellenállósággal – az RAGT kínálatában