Szükség van-e GM növényekre?

Bár Magyarországon jelenleg törvényi szabályozás tiltja a genetikailag módosí­tott növények köztermesztését, az Egyesült Államokban már a megtermelt ku­­korica 80 százaléka génmódosított. 
Az ilyen kukoricából származó feldolgozott élelmiszerekkel bárki találkozhat, így azt nem mondhatjuk, hogy az életünk „GMO-mentes” lenne. És nem csak az Egyesült Államok miatt, hiszen ha az Európai Unióban engedélyezik egy genetikai módosítással készült élelmiszer forgalomba hozatalát, akkor ezt az áruk szabad áramlása miatt az unió egész területén, így Magyarországon is forgalomba lehet hozni. A genetikailag módosított élelmiszerekkel kapcsolatos kérdések tehát a magyar fogyasztókat is érintik, annak ellenére, hogy nálunk inkább a genetikai módosítás nélkül készült termékek preferálása a jellemző trend.

Eltérő szabályozási környezet

Az Európai Unió a genetikailag módosított szervezetek terén sokkal óvatosabb, mint az Egyesült Államok: míg az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA) akkor engedélyez egy génmódosítással létrehozott élelmiszert, ha nem bizonyítható, hogy ártalmas lenne az egészségre, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) épp ellenkező logikát követ. Ők csak akkor adnak ki engedélyeket, ha egy GM termék bizonyítottan nem ártalmas az egészségre.
Az eltérő szabályozási környezet miatt 
az Európai Unióban az Egyesült Államokhoz képest sokkal kevesebb génmódosított termék kap engedélyt.

A genetikailag módosított élelmiszerek kockázatbecslésével az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) foglalkozik: amellett, hogy nyilvántartják 
a rekombináns DNS-t tartalmazó növények főbb jellemzőit és a növényeken elvégzett genetikai módosításokat, biztonsági kockázatelemzést is végeznek. En­­­­­­nek során elemzik a genetikailag mó­­­­­­­dosított élelmiszerek összetételét, a fel­szabaduló anyagcseretermékeket, az élelmiszer-feldolgozás hatását és a táplálkozási jellemzők változását is. „A FAO adatbázisában bárki számára elérhetőek az eddigi kockázatbecslési adatok, összesen 23 élőlény 52 jellemzője” – mondta a GM szervezetekkel végzett munkájukról dr. Németh Anikó élelmiszer-biztonsági munkatárs.

Sokféle felhasználási lehetőség

Dr. Mézes Miklós, a Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszékének ve­­zetője azokat a lehetőségeket foglalta össze, amelyek a géntechnológiával már megvalósultak, vagy vélhetően a jövőben fognak megvalósulni. A felhasználási területek meglehetősen széleskörűek: megoldható például a takarmánynövények mikotoxin-szennyezettségének csökkentése, a zsírsavösszetételük megváltoztatása vagy épp az aminosav-tartalmuk növelése. „Az élelmiszernövények közül a rizs béta-karotin-tartalmának növelésére irányuló próbálkozást érdemes talán kiemelni. A növényt alultáplált gyermekek körében szeretnék alkalmazni a vakság megelőzésére például a Fülöp-szigeteken és Bangladesben, bár pont ezekben az országokban még nem engedélyezték a GM rizs forgalmazását. Újdonságot jelent, hogy Kanada, Ausztrália és Új-Zéland után 2018 májusa óta az Egyesült Államok szerint is biztonságosnak tekinthető a rizs fogyasztása” – mondta Mézes Miklós.

Az aranyrizsnek ugyan nem tulajdonított külön táplálkozási hatást az FDA, és – ahogy Mézes Miklós is megjegyezte – valóban problémát jelent, hogy a béta-karotin-tartalom túl gyorsan lebomlik 
a tá­­rolás során. A rizs mellett egyébként a banánnal is régóta zajlanak olyan vizsgálatok, amelyek során genetikai módosítással növelik meg a gyümölcs béta-karotin-tartalmát.

Segítség a klímaváltozás ellen?

Dr. Sági László, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a szárazföldek 35 százaléka jelent mezőgazdaságilag megművelhető területet, azonban ennek csak a 6 százaléka öntözhető. „Azok a területek, ahol nem valósítható meg az öntözés, nagymértékben ki vannak szolgáltatva az éghajlatváltozás hatásainak. Többféle modellszámítás is létezik azzal kapcsolatban, hogy a Föld egyes területeit mennyire fogja negatívan érinteni 
a klímaváltozás, és az egyik ilyen modell szerint épp azok a területek lesznek 
a folyamat legnagyobb vesztesei, ahol 
a legtöbb ember él majd. Mi lehet a megoldás erre?” – tette fel a kérdést Sági László.

A szakember három olyan technológiát is ismertetett, amely segíthet a fő haszonnövények terméshozamainak növelésében. Növelhető egyrészt a nit­­rogénfelhasználás hatékonysága, a talajművelési technológiák csökkentése vagy teljes leállítása, valamint a szárazságtűrés fokozása. „Ez utóbbiban nyújthat akár igen komoly segítséget a növényi géntechnológia: úgynevezett klímaokos növényeket kellene kifejleszteni, amelyek azonban még a mi számunkra is teljesen újak.”

A jelenleg forgalomban lévő génmódosított vetőmagok többségét egyelőre nem a jobb klímatűrés, hanem a különféle kártevőkkel vagy gyomirtó szerekkel szembeni rezisztencia érdekében módosították. Az előbbire jelentenek példát a Bt-növények, amelyek génállományába a Bacillus thüringiensis baktérium által termelt endotoxint kódoló génszakaszt építették be, az utóbbira pedig 
a glifozátrezisztens növények jelentenek jó példát, amelyek esetében a gyomirtó által megcélzott enzim gátlását kapcsolják ki egy bakteriális eredetű mutáns gén növénybe történő átvitelével. Folyamatban vannak azonban már olyan kutatások is, amelyek az időjárással szemben tudnának jobb toleranciát biztosítani 
a növényeknek.

Erre az egyik legújabb példa az a burgonyafajta, amelynél sikerült elérni, hogy hőségben se álljon meg a gumó növekedése. Ehhez mindössze azt az RNS molekulát kellett kikapcsolni, amely magas hő­­­­­mérséklet hatására egy speciális, 
a gu­­­­­­­mónövekedést akadályozó fehérjét termel. Miután a molekulát kikapcsolták, 
a labortesztek szerint akár 29 Celsius-fokos napi középhőmérsékletek mellett is jó minőségű gumókat növesztett 
a növény.


A precíziós génszerkesztés is 
GM technológia

Az Európai Unióban sokáig volt eldöntetlen kérdés, hogy mi legyen az egyik legújabb génszerkesztési módszer, 
a „molekuláris ollónak” vagy „molekuláris szikének” is nevezett CRISPR/Cas9 módszer besorolása. Ez a módszer egy mesterségesen előállított ribonukleinsav-komplexet (CRISPR) használ fel arra, hogy a DNS elvágására képes enzimet (Cas9) a megfelelő helyre juttassa, amellyel így irányított mutációk hozhatóak létre.

„A CRISPR/Cas9 módszer az utóbbi öt év fejlesztése, így egy szinte teljesen új technológiáról van szó. Egészen 2018-ig kérdés volt, hogy ezt is a GMO-módszerek közé sorolja-e az Európai Unió. Az Európai Bíróság végül tavaly döntött a kérdésben, és ezt az eljárást is génmódosításra használt biotechnológiai eljárásnak tekinti. 
A nagy kérdés itt az, hogy hogyan lehet majd kimutatni a módszer alkalmazását, hiszen a többi génmódosított szervezettel ellentétben itt nem maradnak különféle promóter és egyéb beépített génszakaszok. A kimutatás emiatt itt sokkal nehezebb: az egyetlen mód az lenne rá, ha a CRISPR/Cas9 módszer alkalmazói egy detektálási protokollt biztosítanának 
a vizsgálólaboratóriumok számára” – hív­ta fel a figyelmet egy mostanáig nem lé­­­­­­tező kihívásra Szántó-Egész Réka, a biotechnológiai analitikai szolgáltatásokkal foglalkozó BIOMI Kft. DNS-laboratóriumának vezetője.

Szerző: AgrárUnió