Fókuszban az alkalmazkodóképesség

IV. Búzatermesztési Regionális Konferencia Szarvason

A Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar a IV. Búzatermesztési Regionális Konferenciáját tartotta június 18-án Szarvason, a Tessedik Campus galambos-majori és iskolaföldi kísérleti területén.

A rendezvényen – amelyen együttműködő partnerek, gazdálkodók, őstermelők, falugazdászok, NAK-szaktanácsadók vettek részt, a térség megyéiből – két tudományos előadás hangzott el, majd 
a fajtatulajdonosok, kutatók, gyártók képviselői szántóföldi bemutatón ismertették tevékenységük gyakorlati eredményeit.

Együtt a kutatók és a gazdák

„A kutatás nem öncélú; a termelésben kell megvalósulniuk az eredményeknek” – fogalmazta meg a célt évekkel ezelőtt, a rangos kelet-magyarországi szakmai rendezvényként jegyzett konferenciaprogram indításakor dr. Futó Zoltán egyetemi docens, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar dékánja. Ezeken a nyári találkozókon mutatja be agrárképző helyén, Szarvason az egyetem egész éves munkája eredményeit a partnereinek, gazdáknak, termelőknek, cégeknek. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek: 
a kon­­ferencián részt vevő cégek találkoztak-találkoznak a termelőkkel, szaktanácsadókkal, és gyümölcsöző együttműködések születtek, másfelől az egyetemi karon folyó kutató-kísérleti munkához is impulzusokat ad a hogyan továbbhoz.

Az idei, IV. szarvasi búzatermesztési konferencián az alkalmazkodóképességre került a hangsúly. Szólt erről megnyitójában dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz Békés megyei elnöke; és kiemelte a rendezvény mindkét előadója, Petőházi Tamás, 
a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke, a NAK országos osztályelnöke és a házigazda dr. Futó Zoltán. 
A szántóföldi bemutatón látottak-hallottak szintén abban erősítették meg 
a résztvevőket, hogy a megváltozott klímaviszonyok között jó fajtaválasztással, agrotechnikával, az időjárás adta lehetőségekhez sokoldalúan alkalmazkodva lehet eredményesen termelni.

A rendezvényen az idei esztendő gabonapiaci kilátásait vázolta előadásában Petőházi Tamás GOSZ-elnök. A globalizáció elérte a gabonapiacot – mondta. Szólt a gabona világpiacát rövid és hosszú távon befolyásoló tényezőkről, mint egyebek mellett az árfolyamok és nyersanyagárak; a klímaváltozás hatásai; az EU-s pénzügyi ciklusok; a nagy gazdasági konfliktusok; a világméretű járványok; 
a népesség alakulása; a terméskilátások, várható készletek. A világpiacon komoly kettősségre: egyszerre csökkenő és emelkedő gabonaárakra lehet számítani, földrésztől függően. Amit ebben a helyzetben tehet a magyar agrárágazat, az az alkalmazkodóképesség fokozása, hogy jól, gyorsan, rugalmasan igazodjunk az új kihívásokhoz.

buzatermk

A szántóföldi bemutatón, az egyetem kísérleti telepi parcelláinál a fajtatulajdonosok, kutatók, gyártók képviselői szolgáltak információkkal

Versenyhátrányban vagyunk

Futó ZoltánDr. Futó Zoltán arról beszélt, hogyan lehetne fejleszteni a dél-alföldi régió búzatermesztését
Fotó: Gergely György

 

Dr. Futó Zoltán „A búzatermesztés fejlesztésének lehetőségei a dél-alföldi régióban” címmel tartott előadást a konferencián. Az elmúlt tíz évet áttekintő, rövid elemzése szerint Magyarországon 2008 és 2018 között a búza termésátlaga 4,62 tonna/ha, míg Franciaországban, Dániában, Belgiumban és az Egyesült Királyság területein 6,97 és 8,77 tonna/ha közötti volt. Sokkal kisebb bevételt tudnak a magyar gazdák realizálni, és ez óriási hátrány; hatékonyságot, bevételt kell javítani 
az ága­­­­­zatban. A búzatermesztést kettősség jel­­­lemzi Magyarországon – fejtette ki az előadó –, vannak nagyon jó búzatermesztő gazdaságok, ez a top 20 százalék, és van a még mindig az extenzív technológiák iránt fogékony átlag. Ez azért veszélyes, mert 60 százalékban határozza meg az évjárat, illetve a talaj az ilyen technológiákban a termést – ám erre a két tényezőre, főként az évjáratra 
a gazdának semmilyen ráhatása nincs. 
A klímaváltozás hatásait már erősen tapasztalhatjuk; az elmúlt időszak szélsőséges időjárása, csapadékadatai megmutatják, mire lehet számítani. Intenzív technológiával ezek a hatások minimalizálódnak, illetve csökkennek; erőteljesebb a hatása a jó termésre a jó fajtaválasztásnak, jó tápanyagellátási technológiának, megfelelő növényvédelemnek. Alkalmazkodni kell; technológiával, fajtaváltással, alkalmazkodni a gazdálkodónak, a saját feltételei szerint megválasztva mindent – hangsúlyozta dr. Futó Zoltán. Egyetemi fajtasorkísérleteik eredményeit vázolva rámutatott: a legjobb és leggyengébb termőképességű búzafajták – összesen 31 fajta – terméseredménye között a különbség 25,67%, ez tonnában kifejezve 2,01 tonna hektáronként ugyanazon a területen, ugyanolyan agrotechnikával.


Tápanyagpótlás 
és növényvédelem

Szintén meghatározza az intenzív növénytermesztést két olyan technológia, mint 
a tápanyag-gazdálkodás és a növényvédelem, de önmagában egyik sem eredményes megoldás. Kísérleteik igazolják: az alkalmazott technológiában a tápanyag-gazdálkodás és a növényvédelem összehangolt kombinációja szükséges. Gyakorlatilag veszteséges a tápanyagpótlás és növényvédelem nélküli termesztési modell. A másik irány az intenzív, kétszeri fungicides technológia, amellyel nyereségessé tehető a termelés, azzal együtt is, hogy a hozzáadott érték pluszköltséget jelent. A kísérletek bizonyították azt is, hogy intenzív technológiával nemcsak 
a mennyiség, de a minőség is javul.

Sok kutatás irányul napjainkban a bio­­­­­­­­­­aktív anyagok, biostimulátorok; hu­­min­savak, aminosavak szerepére lombtrágyaként, szilárd trágyaként. A kísérleti eredményeik szerint – fajtától, feltehetően a növény genetikai hátterétől függően – a huminsavas kiegészítéssel ellátott növények akár 15-20%-os terméstöbbletet produkáltak. Hasonlóan eredményes a különböző lombtrágyakészítmények használata – ezek a levélhez kijuttatott tápanyagok vízhiány, hőstressz esetén segítenek sokat a növénynek. Végül 
a búza előveteményeinek megválasztásáról és növényvédelmi, termesztéstechnológiai tapasztalatokról szólt az előadó.

A szántóföldi bemutatón, az egyetem kísérleti telepi parcelláinál a fajtatulajdonosok, kutatók, gyártók képviselői szolgáltak információkkal. Dr. Varga Csaba, a Nitrogénművek Zrt. osztályvezetője „Alkalmazkodó Genezis-technológia kalászosban” címmel mutatta be a Genezis-technológiákkal kezelt kísérleti parcellákat. Csatordai László a Biolchim Hungary Kft. képviseletében a biostimulátoraikat – az ezekkel kezelt parcellákat – ismertette a standard technológiáktól a stresszhelyzetek kezeléséig. A Caussade-Semences fajtát bemutató búzaparcellájánál tájékoztatta a látogatókat Molnárné Fehér Györgyi, a cég fejlesztési felelőse. Az RWA Magyarország Kft. korszerű kalászosfajta-ajánlatát Verók Bernadett növényorvos, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. kalászos fajtáit pedig Bácsi János területi képviselő mutatta be a határban.

Aszály után özönvíz

Zahorecz György őstermelő Csanádalbertiból érkezett. A rendezvény előtt a gazdálkodás aktuális kérdéseiről beszélgettünk.

„Elmegyek azokra a szakmai rendezvényekre, amelyekre meghívnak, sok hasznosat hallok és alkalmazok, így leltem rá egy jó műtrágyára is. 
A fiaim figyelik az internetet, szólnak, ha valami érdekeset látnak. A rendszerváltás óta gazdálkodunk, kivettük minden földünket a téeszből, ahol addig dolgoztam. Negyvenöt hektárunk van, búzát, árpát, kukoricát, napraforgót, borsót, szóját, hagymát termesztünk, mostanában paprikával is foglalkozunk. A kalászosokból jobbára szegedi fajtákat termesztünk, búzából a GK Csillagot. Ez bevált, ha rendesen bejön, akkor hét tonnát ad hektáronként, de most jó, ha három tonna lesz. Az idei esztendő nagyon rosszul indult, aszály és özönvíz váltogatta egymást. Árpából a GK Judyt termesztjük, de most az se adja meg a hét vagy nyolc tonnát, amennyi azelőtt volt. Kukoricából három szegedi fajtánk van és egy KWS. Talán a kukorica és a napraforgó még bejöhet, ha nem kavarodik meg az időjárás megint. A sok esőtől most a gyomosodás okoz gondot mindenütt, nincs az a vegyszer, amellyel teljesen ki tudnánk irtani. Van egy csapadékmérőnk, pontosan tudom jegyezni, tegnap (június 17. – szerk.) tizenkilenc milliméter esett, ma reggel négy, az elmúlt hetekben pedig összesen kettőszázötven milliméter. A másik gondunk, hogy 
a sertéseket nem nagyon veszik át 
a kis gazdaságokból, csak a nagyüzemektől. Akad tehát gond és munka bőven, de van segítség, négy fiunk közül kettő Makón dolgozik, az egyik agrármérnök, a másik gépészmérnök. Ők minden hétvégén jönnek, élvezik a munkát, és segítenek a temérdek papírmunkában is, mert nagyon megbonyolították az adminisztrációt. Ezzel nélkülük nem bírnánk el. Két fiunk Budapesten a Mercedesnél, illetve a Boschnál dolgozik, ők nehezebben mozdulnak. Mi még bírjuk, szeretjük a munkát, minden napra megvan a tennivalónk. Nem is kevés.”



 

Szerző: AgrárUnió

Tags: búza, búzatermesztés, konferencia, Szarvas

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom