Gyomszabályozás a gabonatarlón

Évelők ellen nehéztüzérség: tarlóhántás, majd herbicides védekezés

A szélsőséges időjárásnak köszönhetően a gabonafélék aratása kicsit kitolódik, 
de azt követően célszerű a gazdáknak elgondolkodni, hogy a visszamaradt és tarlón kinövő gyomokkal mit is lehet kezdeni.


Újból felszaporodó évelő gyomok

A tarlón elvégzett gyomok elleni küzdelem a megfelelő mezőgazdasági gyakorlat egyik hasznos eleme. Sokan nem is gondolnák, de az évelő, illetve a nehezen irtható magról kelő gyomok ellen eredményesen tudunk védekezni. Ami emellett még nagyon fontos, hogy mindezt költséghatékonyan végezhetjük el. 
Az országos gyomfelvételezés eredményeit megvizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a szántóterületeinken egyre nagyobb gondot okozó évelő egy- és kétszikű gyomnövények száma folyamatosan növekszik. Jó példa erre a mezei acat gyomok sorrendjében elfoglalt helye: 1950-ben a második helyen szerepelt, majd a precízebb és mélyebb talajművelés eredményeképpen 1970-ben 
a harmadik, 1988-ban a tizedik helyen volt. 1997-ben pedig ismét a második helyre ugrott vissza, ennek az oka, hogy az energiahordozók árnövekedésének hatására a költségtakarékos sekély művelést preferálták a termelők. Ez a sekély művelés nagymértékben kedvezett az évelő gyomok újbóli előretörésének. Sok esetben a gabona után következő növények talaját szántás helyett csak megtárcsázták. Ezek az eszközök az évelő növények szaporítóképleteit felaprítják, illetve elősegíthetik a táblán belüli széthurcolását: ez nagyban hozzájárulhatott a mezei acat nagymértékű felszaporodásához is.

tarlóhántás

Egyre ritkább kép: tarlóvirágos tarló

A betervezett vetésforgóban a gabona után általában valamilyen kapásnövényt, repcét vagy esetleg zöldségnövényt szoktak vetni. Ezekben a kultúrákban a nehezen irtható magról kelő gyomok (például parlagfű, szerbtövis, selyemmályva, vadköles stb.) mellett, melyeknek a kelési hulláma sokszor elhúzódó, az agresszív évelő gyomok szintén jelentős növényvédelmi probléma forrásai. Több kultúrában nem is áll a rendelkezésünkre igazán hatékony eszköz ellenük!    

A tarlókezelések jelentősége

Optimális esetben úgy védekezhetünk, hogy az évelő gyomok szaporítóképleteit még az őszi talajmunkákkal feldaraboljuk és különböző mélységekbe keverjük, ahol a téli tartós fagy hatására ezek jelentős része elpusztul. Az időjárási szélsőségek miatt a kemény téli fagyok sokszor elmaradnak, aminek következtében 
az évelő növényekkel fertőzött területeken az átlagosnál is nagyobb gyomnyo-mással kell számolnia a termelőnek. Különösen nehéz a védekezés a mezei acat, folyondár szulák, szíriai selyemkóró, fenyércirok és nád esetében, amely ellen 
a hatékony védekezés jelentős többletköltséget eredményez, és a kezelés ellenére is előfordul, hogy számolnunk kell közel 10-20 százalékos termésveszteséggel, ha az nem kellően hatékony. Ez rávilágít arra, hogy az évelő gyomoknak a területen történő visszaszorítása, esetleg kipusztítása milyen fontos szempont. Ezért a gabonatarlón elvégzett gyomszabályozásnak jelentős szerepe van. A tarlókezelést célszerű kombináltan elvégezni, ami magában foglalja a mechanikai tarlóhántást, illetve a kémiai növényvédelmet. Az első lépésként elvégzett tarlóhántásnak számos haszna van. Ilyen előny a tarló nedvességének megőrzése, amivel a gyommagkészletet és az évelő fajok talajban lévő részeit kihajtásra késztetjük. A tarlóhántás során felhasznált tárcsa segítségével a talaj felső 10-15 cm-es részét mozgatjuk meg. Ennek köszönhetően az évelő növények szaporítóképleteit is felaprítjuk, ami miatt ezeknek a gyomoknak a kihajtása is intenzívebb. Sok esetben a tarlóhántást tömöríthetjük (például hengerrel), hogy 
a növények aktívabban keljenek, hajtsanak. A megfelelően elvégzett tarlóhántással előkészítettük a területünket a herbicides tarlókezelésre. A tarlón való kémiai védekezés egyik nagy előnye, hogy nem kell a kultúrnövény érzékenységére figyelni, így az adott gyomflóra ismeretében hatékonyan tudunk készítményt vagy gyomirtószer-kombinációt alkalmazni. A másik nagy előny, hogy az évelő gyomok a nyár második felére az előállított tápanyagokat a föld alatti részekbe szállítják. Az ebben az időben kijutatott felszívódó herbicidek könnyebben eljutnak a növény mélyebben található föld alatti részeibe (például a tarackokba), ahol eredményesebben fog érvényesülni a pusztító hatás.

tarlóhántás

Redukált talajművelés mellett előfordul erős sóskafertőzés

Sok esetben be kell látnunk, hogy egyetlen beavatkozással nem minden gyomnövényt tudunk teljesen elpusztítani. Ezen gyomok ellen – különösen erős fertőzésnél – többéves gyomirtási technológia megfelelő használata szükséges a területről, tábláról történő kiszorításukhoz.

A herbicides védekezés során arra mindenféleképpen figyeljünk, hogy a kihajtott gyomok kezelését a virágzás előtt hajtsuk végre, mivel sok esetben a virágzó gyomok képesek lesznek életképes magot érlelni, amivel a területünk gyommagkészletét növelnénk.


Tarlón megjelenő fontosabb évelő gyomok

tarlóhántásSzárba indult mezei acat   

 

A mezei acat már régóta a nehezen irtható gyomnövények között szerepel a mezőgazdasági területeken. Ezt jól mutatja 
a triazin és karbamid típusú herbicidekkel szembeni rezisztens gyombiotípusa. 
A gyomnövényt az ország minden talajtípusán megtalálták már, de legjobban a réti agyagtalajokat kedveli. Tartós jelenlétével a talaj víz- és tápanyagkészletét jelentősen kizsarolja. A legeredményesebb hatást tőlevélrózsás állapotában tudjuk elérni, valamilyen glifozát hatóanyagot tartalmazó készítménnyel. A növény morfológiai sajátossága (viaszos és szőrözött levél) miatt ajánlott a herbicid mellé tapadásfokozót adni és az előírt maximális dózist kijuttatni.

A mezei acat mellett az apró szulák is fontos gyomnövény a művelt területeken. A növény a herbicidekkel szemben a virágzás körüli időpontban a legérzékenyebb. Ekkor kijutatott maximális dózisú glifozáttal eredményesen védekezhetünk. Abban az esetben, ha a terület erősebben fertőzött az apró szulákkal, érdemes kombinálni a glifozát hatóanyagot egyéb hormonhatású készítménnyel. Ezt már gyártó által forgalmazott kombinációban is be lehet szerezni (például glifozát + 2,4 D).

tarlóhántásA tarlón újrahajtott selyemkóró

 

Az évelő gyomok sorát növeli egy Észak-Amerikából származó, veszélyes és invazív gyomnövény, a szíriai selyemkóró vagy vaddohány. Kezdetben a laza szerkezetű, művelés alól kivont területeken terjedt nagy ütemben, de manapság az ország jelentős részén megtalálható. Erdészeti és kertészeti, valamint szántóföldi területeken egyaránt károsít. A növény erőteljes versenyképessége mellett allelopatikus anyagokat is bocsát a környezetébe, amivel gátolja más növényeknek a betelepedését és megerősödését. Az egész növény tejnedvszerű anyagot tartalmaz, amely enyhén mérgező, ezért a növényevő rovarok és gerinces állatok egy részére riasztóan hat. Jól szaporodik maggal és tarackkal is, ami nehezíti az ellene történő védekezést. A szíriai selyemkóró elleni legeredményesebb herbicides kezelési időpont a virágzás körül van. Sajnos sok esetben a tarlón kikelt növényre kijutatott glifozát hatóanyag sem hoz megfelelő eredményt, csak gyérítőleg hat, de hosszú távon mégis kifizetődő. A herbiciddel szembeni toleranciát annak köszönheti, hogy a levél bőrszövete és erőteljes viaszoltsága meggátolja a herbicid bejutását a növénybe. A készítmény hatékonyságát nagyban javíthatjuk, ha tapadásfokozót adunk a tankkeverékbe.

Az évelő egyszikű gyomok között fontos megemlíteni a fenyércirkot. A növény a könnyű szerkezetű homok-, homokos vályogtalajokat kedveli, de napjainkban már az ország jelentős részén, és összes talajtípusán megtalálható. A kapásnövények, köztük is a kukorica egyik fontos évelő gyomnövénye. Kalászos előveteményben nem tud érvényesülni, de tarlón jól fejlődik: itt élni kell a védekezés lehetőségével. Az elvégzett tarlóhántás tömegével serkenti a rizómákat kihajtásra, amit aztán eredményesen kezelhetünk glifozát hatóanyaggal. A herbicides kezelést úgy időzítsük, ha az időnk engedi, hogy a növény körülbelül 50 cm magasságú legyen.

tarlóhántás

Parlagfű, szerbtövis meg egyebek

Az évelő egyszikű gyomok közül ki kell még emelni a nádat is. Sok esetben több évbe és plusz ráfordításba is telhet a gazdának a nád visszaszorítása. A táblában megtelepedő növény jó tápanyag- és vízelvonó képességgel rendelkezik, sok esetben a rizómák a talaj mélyebb rétegeibe is lehatolnak. A nád herbicides visszaszorítása még nem tökéletes, mivel a gyomirtó szerek jelentős részét jól tolerálja, ezt elsősorban a nagyfokú regenerálódóképessége teszi lehetővé.

A nád elleni optimális védekezési időpont az augusztus, mivel ilyenkor a rizómán található, máskor nyugalomban lévő rügyek is aktívak. Tarlókezeléskor a leggaz-daságosabb védekezési megoldás a glifozát hatóanyag-tartalmú készítmény használata. A permetezés során válasszuk a megengedett legmagasabb dózist, illetve keverjünk a permetlébe hatásfokozó adalékanyagot, hogy a vastag viaszrétegen minél több hatóanyag legyen képes felszívódni. A kezeléskor törekedni kell arra, hogy a nád 40-50 cm magasságú legyen. Célszerű a további munkálatokat úgy időzíteni, hogy a herbicides kezelést követően teljen el két-három hét, mivel így a hatóanyag jelentős része az évelő gyomnövény föld alatti részeibe transzlokálódik, így a hatása erőteljesebb. A hatás eredményét tudjuk fokozni, ha 
a tankkeverékbe 4-5 kg ammónium-nitrát hatóanyagú műtrágyát adunk, amely 
a herbicid növényen belüli mozgását segíti elő.

tarlóhántás

A napraforgó-árvakelés tarlón is előjön

Összességében elmondható, hogy 
a tarlóhántás és a tarló herbicides kezelése a betakarítást követő időszak fontos eleme. Különösen akkor, ha a területünk évelő gyomnövényekkel fertőzött. Ezek alapján a tarló megfelelő karbantartása az első lépés a jövő évi termés irányába!

 



Szerző: Szilágyi Arnold DE MÉK Növényvédelmi Intézet, Fotók: Dávid István

Tags: tarlóhántás, tarlókezelés, gyomszabályozás, gabonatarló

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom