Visszatekintés, avagy növényvédelmi kihívások 2019-ben
Növényvédelem - 2020.03.23
3. rész: kukorica Sorozatunk harmadik részéhez érkeztünk, amelyben a kukoricában előző évben tapasztalt növényvédelmi problémákat igyekszünk bemutatni. Összességében talán elmondható, hogy az őszi kalászosokkal vagy a repcével összehasonlítva a 2019-es kukoricatermesztési szezon kevésbé volt problémás a növényvédelem szempontjából. Persze azért nem volt teljesen gondtalan ez az év sem, amelyről egy rövid, képes összefoglaló következik a KárKép.hu képeivel.
A kukoricában nem szokott úgy elmúlni év, hogy a gyomosodással kapcsolatban ne merüljenek fel problémák. Így volt ez 2019-ben is, amikor az április végétől kezdődő és szinte május végéig tartó csapadékos időjárás megnehezítette a gyomirtó állománykezeléseket. Azok a termelők, akik tavaly preemergens technológiát alkalmaztak, jól jártak, ha nem volt évelő gyomnövény a területen, akkor szinte akár egész évben tiszta maradhatott az állományuk. Akik viszont kizárólag állománykezelésre alapozták a gyomirtásukat, nehéz helyzetbe kerültek, különösen az átlagnál is csapadékosabb békési, csongrádi és Szolnok megyei területeken. Nekik nagy gyomnyomással (1. kép) és gyakran túlfejlett gyomnövényekkel (2. kép) kellett megküzdeniük, amikor már egyáltalán rá tudtak menni a földekre. A megkésett, rosszabb hatékonyságú gyomirtások következményeivel, a gyomos területekkel az egész tenyészidőszakban találkozni lehetett szerte az országban.
1. Rendkívül erős gyomkelés kukoricában
2. Túlfejlett kétszíkű gyomok a néhány leveles kukoricában
A tavalyi év több növénykultúrában is igen erőteljes atkafertőzést hozott. A kétfoltos – vagy közönséges – takácsatka olyan növényekben is károkat okozott, amelyekben csak nagyon ritkán szokott, például a cukorrépában vagy a napraforgóban is. A kukorica sem maradt ki a fertőzésből (3. kép), így igen magas egyedszámot és erős kártételt tapasztalhattunk a takarmánykukoricákban is, de különösen nagy volt a baj a vetőmagcéllal vetett állományokban. Az utóbbiakban akár többszöri célzott, atkaellenes beavatkozásra is sor kerülhetett. Ennek ellenére sok területen az összes levélemeleten mutatkoztak a kártétel tünetei a sárguló, száradó levelek (4. kép) formájában.
3. Atkafertőzés tünetei a kukoricalevélen
4. Takácsatka kártétele miatt száradó levelek vetőmag-előállításában
Szemben a takácsatka károsításával, a kukoricatermesztők már „megszokhatták” a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke (5. kép) kártételét. Ezek a kártevők a tavalyi évben is megjelentek, de tapasztalataink szerint a szokásosnál valamivel később, inkább csak a tenyészidőszak vége felé erősödött fel a kártételük. Az ellenük való védekezés a csemegekukoricában és vetőmag-előállításban már hosszú évek óta szinte kötelező, de egyre inkább fontossá válik a takarmánykukoricában is, mivel növelik a csőfertőző gombafajok (6. kép) fertőzésének esélyét. Ezeknek a kórokozóknak (fuzáriumfajok – 7. kép, Aspergillus) a fellépése, valamint az általuk termelt káros toxinvegyületek egyre nagyobb figyelmet kapnak a kukoricatermesztésben.
5. Gyapottok-bagolylepke hernyója és kártétele
6. Kukoricamoly lárvája, gyapottok-bagolylepke hernyója, és Aspergillus-fertőzés tünete
7. Csőfuzáriózis tünete
Ha a 2019-es évről beszélünk, akkor az atkakártételen túl talán a golyvásüszög igen erőteljes jelenléte volt a legszembetűnőbb a kukoricásokban. A nyári időjárás gyakori zivatarokat hozott, amelyekkel gyakran sajnos jég is érkezett, aminek nyomán sok sebzés alakult ki a növényeken, lehetővé téve a golyvásüszög fertőzését. Ezt persze a rovarrágások ugyanúgy segítették, így a kukoricabogár és gyapottok-bagolylepke csőkártétele vagy a kukoricamoly szárkártétele is. Az ilyen területeken szinte lépten-nyomon találkozhattunk a kórokozó tüneteivel, akár a csövön, a száron (8. kép), a leveleken, a címeren (9. kép), de esetenként még a támasztógyökereken is.
8. Golyvásüszög tünetei a száron
9. Golyvásüszög tünetei a címeren
Terjedelmi okok miatt képek nélkül ugyan, de mindenképpen szót kell ejtenünk a kukorica levélbetegségeiről is, amelyeknek a tüneteivel egyre gyakrabban találkozhatunk. Ezek közül a kabatiellás szemfoltosság kórokozóját kell kiemelni mint a leggyakrabban jelentkező kórokozót, de a különböző levélfoltosságokat okozó betegségek is egyre gyakoribbak. A jövőben ezek akár még technológiai változásokat is okozhatnak a kukoricatermesztésben, amennyiben szükségessé válik az ellenük való gombaölő szeres védekezés.
Sorozatunk következő részében a napraforgóban előző évben jelentkező növényvédelmi problémákkal foglalkozunk majd, ugyanis ezen a téren is születtek meglepő tapasztalatok. Addig is találkozzunk a KárKépen (www.karkep.hu).
Szerző: KáKép
Címkék: növényvédelem, kukorica, kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke , golyvásüszög, csőfuzáriózisLombtrágya nélkül a cél előtt adjuk fel gabonában a nyereséget
Becőritkító kártevők repcében – Védekezés a fénybogarak, ...
Ki mint vet… Az ágazat helyzete és kilátásai
„A TALAJ ÉLETE” – Amit egy szelvény el tud mondani magáról
Miért szeretjük a Benevia® rovarölő szert? - Önök mondták
Amiről a talajszelvények mesélnek
Ösvényen a hucul – Avagy egy kiváló fajta lehetőségei a ...
Dopping a napraforgónak, avagy a Biotrinsic™ i280 FP ...
Barázdában ragadva – Talajműveléssel vagy anélkül a ...
Vitatott feltételesség – Avagy minden, amit az ugaroltatásról ...