Kora tavaszi növényvédelmi helyzetkép – Repceszárormányos és a nagy repceormányos tömeges megjelenése várható

Növényvédelmi szempontból az év első két hónapja eseménytelennek volt mondható mivel a károsítók és a növények is nyugalmi időszakban vannak, ugyanakkor ez a felkészülés időszaka is az elkövetkező vegetációs időszak növényvédelmi feladataira. A kora tavaszi határszemlék során növényvédős szemmel is értékeltük, hogy milyen állapotban vészelték át a telet a növényeink és a károsítók. Az idei év időjárását tekintve Hajdú-Bihar Megyében a január hónapban lehullott csapadék mennyisége kétszerese volt a helyben szokásosnak, a havi középhőmérséklet a néhány napos -10 °C alatti minimumoknak köszönhetően csak alig haladta meg az itt jellemző értéket. A februári csapadékmennyiség méltó folytatása volt a januári „özönvízszerű” esőzéseknek ugyanis a helyben szokásos havi mennyiség háromszorosa hullott, menynek köszönhetően a talajok 0-100 cm szelvényének a vízkapacitása a hónap végére 100%-os telítettségű lett és ezzel együtt közel 2000 ha szántón megjelent a belvíz. A februári középhőmérséklet 5,9°C-al meghaladta a havi átlagot. A fentiekből kitűnik, hogy az évkezdet az időjárási anomáliákról és azok közvetlen és közvetett hatásairól szól.

buzatabla1

Őszi búza-tábla a Hajdúságban február végén


Az őszi gabonák tekintetében a tavaly ősszel korán elvetett őszi árpák többségében megfigyelhető a vírus fertőzésre utaló tünet valamint és alsó leveleken a Helminthosporiumos levélfoltosság. A megkésve vetett őszi árpákon viszont már alig tapasztalhatók vírustünetek. Az őszi búzák az enyhe téli idő ellenére gyengébben bokrosodtak, ez valószínűleg az őszi esők miatt elhúzódó vetésnek és az év eleje óta folyamatosan vízzel telített levegőtlen talajnak köszönhető. Az alacsonyabb borítottság és a sok csapadék kedvezett a T1 és T2 életformájú gyomok felszaporodásának és fejlődésének. A búzában az alsó levélemeleteken lisztharmat, levélfoltosságok jelenleg csak alacsony (észlelési) fertőzöttségi szinten találhatók meg. A gabonatáblákon is óriási problémát okoz a vízzel túl telített talaj és ennek a látható formája a belvíz, az állományok az előző évekhez képest gyengén fejlettek, tápanyagforgalmi zavarokkal küszködnek, ami heterogénné teszi az állományokat és kedvez a kórokozók felszaporodásának és a gyomok térhódításának.
A repcék jól teleltek, de a lehullott nagymennyiségű csapadék sanyargatja az állományokat. A kora tavaszi kártevők közül a repceszárormányos (Ceutorhynchus quadridens) és a nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi) első példányai Hajdúböszörményben a kihelyezett sárga ragacslapon március 4-én, a darvasi csapdában február 28-án jelentek meg. Tömeges megjelenésükkel az elkövetkező csapadékmentes napokban már számíthatunk. A gombabetegségek fertőzésére utaló tüneteket még nem tapasztaltunk.
Az ültetvények közül a megyénkben még jelentősnek mondható őszibarack a levélrügypattanás fenológiai állapotában van, sok helyen még az időjárás miatt a metszést sem végezték el. Az almásokban javarészt elvégezték a metszési munkákat a lemosó permetezést viszont még nem. A károsítók átteleléséről még korai lenne megállapításokat tenni mivel az alapvetően enyhe tél többinyire kedvezett az áttelelésükhöz, de a januári erős fagyok, majd az azt követő nedves, csapadékos időjárás hatását nem lehet egyértelműen megítélni.

repcetabla1

 Repcetábla Hajdúböszörményben február végén

 

Meteorológiai adatok: OMSZ napi időjárási adatok közlemény, Debrecen.

 

Szerző: Nagy László MNMNK Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezete

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom